Olvasási idő < 1 perc Ma hallgattam a Vendéglő a világ végén podcast-et. Szóba került a ki nem maradás élménye. A lényege, hogy sokan csak azért kezdenek el mindenféle közösségi média oldalakra és appokba regisztrálni, nehogy kimaradjanak valamiből. Gyakorlatilag mindegy, hogy mi az, de biztos jó valamire. Azt már sokan nem látják be, hogy igazából haszontalan dolog az, amire energiát pocsékolnak. Sajnos bennem is megvan ez az érzés sokszor. Ennek ellensúlyozására igyekszem megszűrni azokat a híreket, amik kiválthatnak belőlem „mostazonnalidenekem” érzést. A reklámok már nem nagyon érintenek meg. A cikkek sem tudnak már igazán, viszont ha ismerősök, vagy általam hitelesnek tartott emberek ajánlanak valamit, akkor már sokkal nehezebb megállni. Lehet ez termék, vagy szolgáltatás, ami pénzbe kerül, vagy olyan dolog, ami csak az időmet viszi[…]
Kategória: Uncategorized
Olvasási idő < 1 perc Egy újabb érdekes dolog jutott eszembe. Ha valaki az interneten nagyon sok helyen van jelen, akkor szinte a gondolataira is vigyázni kell. Szinte mindenkiről kiderülhet nagyon sok információ, amire vigyázni kell. Nagyon nehéz tudatosan kerülni a személyes információk internetre kerülését. Elég egy komment, egy véletlen kép, hogy valami nem kívánatos kerüljön a világhálóra, amit nem szeretnénk. A google nem felejt. Az emberek nem szeretnek túl sok felhasználónevet megjegyezni, így könnyen le lehet nyomozni valakinek a profilját szinte minden programban. Többen próbálnak névtelenek maradni blogokon vagy podcast-ekben. Persze elszólják magukat, aztán nem vágják ki, vagy éppen valami kapcsolódó anyagot privát névvel raknak fel. Mivel nehezen tudok váltani publikus és privát dolgok között, ezért lassan már a gondolataimat is megszűröm, mert úgy[…]
Olvasási idő < 1 perc Nagyon keveset olvasok papíron. Főleg újságot. A híreket internetről olvasom számítógépen, de leginkább mobilon. Ha néha kezembe kerül egy újság, már nem tud lekötni, mert úgy érzem, hogy túl sok időt vesz el az olvasása. Annyira sok információ ömlik az agyamba, hogy huzamosabb ideig nem is nagyon tudok egy témára figyelni. Hiába van felírva a napi tennivalók közé, hogy olvassak papír alapon is, a rövid impulzusú információk elviszik az időt. Tudom, hogy ez nem jó és küzdök ellene, de nem nyerek meg minden csatát. A könyvek olvasása még nehezebb. Most is párhuzamosan 3 könyvet olvasok, de igazán egyikkel sem haladok. A munka, maszek munka, család mellett kevés olyan idő marad, amikor érdemes magam elé venni a könyvet.
Olvasási idő < 1 perc Az Apple Watch eléggé motivál arra, hogy mozogjak. Vagyis nem teljesen a Watch, hanem inkább azok az emberek, akikkel megosztjuk egymás edzéseit. Szerettem volna valami olyan kardióedzést csinálni, ami „hasznos” is. Rájöttem, hogy a kertásás elég szépen emeli a pulzust 🙂 Napi 1-1,5 óra ásással meg is van a napi kardióedzés 🙂
Olvasási idő < 1 perc Nagy divat manapság az emoji. Az új iPhone X-et azzal reklámozták. Elvileg nagyon jól használható a hétköznapi életben is. Akár folyamatos szövegben is jól alkalmazható. Elkezdtem használni a szövegekben a szavak helyettesítésére, de annak ellenére, hogy szóképolvasó vagyok, egyelőre nem jött be. Ha az ember szeme a szavak olvasására van ráállva, akkor nehezebben tudja a képeket értelmezni.
Olvasási idő < 1 perc A munkahelyemen nagyon sok a változás mostanában. A komplett céget változtatják. Másik osztályhoz kerültem, mások az igazgatók, szóval az alapok változnak. A legnagyobb gond, hogy valószínűleg költözni kell a csapatomnak másik irodába, ami sajnos teljesen másik irodát is jelent. A jelek szerint nem fogunk jól járni…
Olvasási idő < 1 perc Egy nagyon érdekes dolgot fedeztem fel. Ha valakiről éveken keresztül hiszem, hogy egy dologban nagyon jó, akkor azért a tulajdonságért felnézek rá. Ha viszont kiderül, hogy már nem olyan jó, vagy csak soha nem is volt, csak én hittem, akkor nagyon mérges tudok lenni. Ez olyasmi, mikor a gyerek az apjáról azt hiszi, hogy az isten, de aztán kamaszkorban rájön, hogy nem úgy van. Közeli hozzátartozónál is lejátszódhat ez a folyamat. Ha évekig istenítem, de aztán valami oknál fogva az a tulajdonság, amiért nagyon felnéztem rá, már egy idő után nincs meg, akkor az feszültséget okoz bennem. Akkor is így van, ha ez a dolog önhibáján kívül alakul így. Ész érvekkel nagy baromság, hogy azért vagyok valakire mérges, mert nem[…]
Olvasási idő < 1 perc Egyre inkább nincs időm a közösségi médiára. Facebook-ot már rég nem nézegetem. Instragram-ot sem tartom semmire. Twitterre sincs időm. A telegram-on is túl sok az infó, ezért azt sem tudom már nézni. Majd ha kell valami, megnézem, de most sajnos csak a munka, maszek munka és a család van soron. Meg némi edzés jellegű testmozgás…
Olvasási idő < 1 perc Ezt a programot használom a feladataim rendszerezéséhez. Szinte minden platformon (IOS, Android, windows, Mac) elérhető, ezért jó választás nekem. Meg tudom osztani a feladatokat mással is (ezt leginkább feleségemmel használjuk). Nagyon sokat segített abban, hogy ne felejtsek el elintézendő dolgokat. Minden felírok, ami eszembe jut és rögtön kategorizálom is. Persze van, hogy csak diktálok Siri-nek és azokat írja fel. Ilyenkor később rendezem a feladatokat. A komplex feladatok lépéseit is külön felviszem, mert sokkal könnyebb egy nagy projektet elvégezni, ha sok kis részfeladatból áll. Persze több ilyen program létezik, viszont nekem nagyon fontos, hogy elérjem mindenhol. Szintén nagy előnye, hogy számtalan automatizáló megoldás létezik az adatok Todoist-ba vitelére. Levelező és böngésző kiegészítők, hangasszisztens megoldások. Több hónap használat után csak ajánlani tudom.
Olvasási idő < 1 perc Nem nagyon tudok nyugton maradni. 3 műszakos munkarendben dolgozom és látom, hogy a kollégáim egész nap ülnek, csak akkor kelnek fel, ha muszáj. Én persze nem tudok folyamatosan ülni. Ha megy valaki büfébe, elkísérem akkor is, ha nem veszek semmit. Elmegyek kávézni, ha nem iszok, akkor is. Képes vagyok elmenni kétszer ebédelni csak azért, hogy többet mozoghassak. Először a leves aztán másik kollégával a második. Ha nem jól alakul a napi lépésszám, akkor minden kerülővel. Rábeszélem a kollégákat, hogy menjünk a távolabbi büfébe, vagy kicsit más útvonalon menjünk vissza az irodába. Persze délutános vagy éjszakás műszakban nem nagyon mászkál már senki. Akkor az marad, hogy az 50 méteres folyosón podcast hallgatás közben sétálok egy órát. Vagy helyben futás az irodában.[…]