Úgy érzem, az év végére kiégtem. Szinte semmi nem érdekel. Olyan dolgok történnek velem, aminek fel kellene dobnia, de szinte semmi. Csak a tudatos érzések vannak meg. Nincs különösebben jókedvem. Olyan dolog is történik, amitől ki kellene ugranom a bőrömből, mégsem. Szinte semmi. Kicsit úgy érzem magam, mint egy autista vagy egy érzelmileg teljesen kiégett veterán. Nagyon remélem, hogy ez megváltozik, mert nagyon rossz. Legalábbis úgy gondolom. Mert nem nagyon érzem…

Itt az év vége. Nagyon sok a munka, miközben otthon is többet kellene lennem a családdal. Nagyon sokat dolgozom, de azért edzeni is kellene. Most is elmúlt már este 11, de még nem alszom. Reggel korán kelek, mert megyek maszekolni, pedig utána éjszaka dolgoznom kell. Nem annyira jó ez most így. Remélem, az ünnepek nyugodtak lesznek. Tudom, hogy dolgoznom kell, de talán ott is nyugalom lesz…

Most nagyon sokat dolgozom, webezek és mindenfélét csinálok a Macbook-on. Néha furcsa, mert hozzá akarok érni a kijelzőhöz. Ebben az is megzavar, hogy touchbar-os a gép. Idővel majd megszokom. Persze nem lehet olyan könnyen az ágyba vinni, mint az Ipad-et lehetett, viszont nagyon sok dolgot könnyebb megoldani vele.  Gondolkodom, hogy kellene egy ebook olvasó az ipad helyett, de rá kellett jönnöm, hogy az ipad-en sem olvastam igazán. Egy könyvből az elmúlt több, mint fél év alatt pár oldalt sikerült csak elolvasnom. Egyszerűen az aktív tartalom jobban érdekel. Persze programozni elég nehéz megtanulni aktív tartalomból. Szóval kénytelen leszek olvasni is. Persze lehet, hogy azt is a macbook-on fogom csinálni…

Múlt héten aránylag jól sikerült tartanom az általam kitalált “koplalást”. Hétköznap csak egyszer ettem, akkor is este. Szombaton picit többet ettem, mert fizikai munkát is kellett végeznem. Vasárnap már lazább nap volt mert szülinapozás volt, de hívhatjuk csalónapnak. Ennek ellensúlyozására ma nem ettem semmit. Csak kávéztam, teáztam, illetve este egy sör is lecsúszott. Holnap szerintem ki fog maradni szokás szerint a reggeli, de talán ebédelni már kellene. Bár megfigyeltem már korábban, hogy korgó gyomor csak az első nap van. Utána már nem jelez, mert rájött, hogy semmi értelme, akkor sem kap semmit 🙂

Itt most nem a tágabb, hanem a szűkebb, vagyis a szoftveres környezetre gondolok. Vajon befolyásolja-e az embert, hogy egy program szebb-e? Kiváncsi lennék egy olyan összehasonlításra, hogy fognak két ugyanolyan funkcionalitású programot és egy embernek ugyanazokat a feladatokat kellene elvégezni mindkettőben. Mindegyikben ugyanazok a menüpontok lennének, csak más lenne a a színvilág és a formavilág. Vajon 100 emberből mennyit befolyásolna a szebb program?  Biztos vagyok benne, hogy van összefüggés, nem véletlenül találta ki Steve Jobs, hogy szebb legyen a Macintosh gépek felhasználói felülete.  Én biztosan szignifikáns különbséget mutatnék, mert imádok szép programokkal dolgozni. Sajnos a céges környezet nem erről szól. Most, hogy MacOS-t használok újra, sokkal jobban érzem a különbséget.  Valójában persze nem lehetne megcsinálni egy ilyen tesztet, mert a[…]

Megint elég sok dolgot bevállaltam. Nehéz követni, mik is a feladatok. Ugyan használok todo programot, néha elfelejtem felírni, mit is kellene csinálni. Ez leginkább akkor problémás, mikor fizikai munkát végzek vagy éppen vezetek. Szóval akkor, amikor nem tudom rögtön felírni, amit szeretnék. Ilyenkor a felírandó dolgokat pörgetem a fejemben, de sajnos a nagy fordulat hatására ki szoktak esni a gondolatok. Igyekszem valami módon rögzíteni, néha felülírva az íratlan otthoni szabályokat, hogy nem nyomkodom állandóan a telefont vagy a gépet. Persze jellemzően telefonon jegyzetelek. A hideg sem tesz jó, mivel a kesztyűt nincs kedvem levenni. Siri nem igazán érti meg, hogy mit akarok neki mondani. Néha simán mondok neki valami olyasmit, amiből jó eséllyel később kitalálom, hogy mi akart lenni.

A kütyük átformárják életünket. Én talán nem is használok olyan sok kütyüt, de azért van mindenféle elektronikai eszköz a hétköznapjaimban. Használok mindenféle Apple cuccot. Leginkább ugye Iphone-t, amihez nagyon sokat használom az Airpods-ot, ami nagyon kényelmes. Munkához, sporthoz, de szinte minden 3 percnél hosszabb beszélgetésnél azt használom. Emellet eddig egy Ipad-et is használtam, bent a cégnél és itthon, ha szükséges, akkor laptop, illetve asztali gép.  Most, hogy lett egy Macbook Pro is, már azon is elkezdtem dolgozni.  Persze tudom, hogy túl sok cucc van itthon, aminek egy része minden bizonnyal felesleges. Még mindig dilemmázom a Macbook létjogosultságán a céges gépek mellett. Jelenleg is 2 céges gép van itthon. Egy Feleségemnek, egy nekem. A cégnél van asztali gépem, amin bent dolgozom. […]

Ezt a bejegyzést most OSX-en írom. Szerencsére egy Macbook Pro-n 🙂 Eddig nagyon tetszik, bár csak egy másodlagos felhasználó vagyok a gépen, mert az előző tulaj dolgai még rajta vannak. Úgy érzem, hosszú távú kapcsolatunk lesz 🙂

Kaptam egy olyan ajánlatot, amit nem volt szabad visszautasítani. Ezzel most megint MacBook pro tulaj lettem. Jópár év kihagyás után megint osx-et fogok használni. Most már csak az a kérdés, mi legyen az iPad-el. Azt is nagyon szeretem. A kettő már sok együtt. Valamelyiket el kellene adni. Egyelőre nem tudom, melyiket…

Nagyon sok inger ér mostanában. Sok a privát munka. Sok a céges munka. Emellett mindenféle üzenetek jönnek. Szóval nagyon sok a dolog, ami leköti az agyam. Igyekszem kiiktatni belőle, amit csak lehet. Ezek mellett folyamatosan az új állás jár az eszemben. Persze most leginkább az, hogy mikor történik már valami. Nehezen viselem a várakozást…