Ma reggel eszembe jutott, hogy lennék-e újra nagyvárosi lakos. Igazából nem hiányzik semmi, ami a nagyvárosban van. A plázákat mindig is utáltam, a “minden bolt megtalálható” pedig nem olyan fontos szempont. Egy jó mozi talán hiányzik néha. Elég sokat éltem Budapesten. Tudom, milyen lenne gyerekekkel. Nagyon nem jó. Így aztán a gondolatot nagyon gyorsan el is vetettem. Jó nekem vidéki suttyóként élni 🙂

Tegnap óta megint van Mac-em. Újra egy használt Macbook Pro. Pillanatnyilag furcsa a helyzet, mert mióta nem volt Mac, a céges laptopommal beköltöztem a szobámba. Kötöttem rá nagy monitort és vígan elvagyok vele. Itthon ez így nagyon jó. A Mac-et feltelepítettem, de közben most mégis a céges előtt ülök. Ennek mondjuk az is oka, hogy az irodai íróasztalommal ellentétben az itthonin nagyok sok kacat van, ezért a Mac már nem is fér ide 🙂 A céges (Windows-os) gépet szinte soha nem viszem el itthonról. A Mac-et viszont ma is vinnem kell magammal, mert több helyre is megyek, ahol szükség lesz rá. Idővel majd biztosan kialakul, melyiket mire fogom használni. Az már biztos, hogy napközben a munkahelyen nagyon sokszor hiányzik egy[…]

Kezdek annyira besokallni a munkától, hogy a korábbi napi rutinok is már kezdenek kikopni az életemből. Elfelejtem a nap végén végignézni a feladatlistám, már nem rögzítem mindig, hogy mennyit ittam, azt már főleg nem, hogy mit ettem. Elfelejtek egyre több dolgot. Valahogy ki kellene már mászni ebből a gödörből…

Hasfájásra ébredtem. Életem legrosszabb kávéját főztem. Aztán mikor indultam volna bringával, fiam véletlenül rálépett a macskámra. Béla sajnos annyira megsérült, hogy el kellett altatni. Nagyon szomorú vagyok. Talán egy állat halála sem rázott meg ennyire, mint ez. Kimondottan az én macskám volt. Iszonyat jó fej volt. 🙁

Az a helyzet, hogy nem csak az arcom borotválom. Ez viszont mostanában problémát okoz. A sok bringázás miatt kidörzsölöm magam, ha kicsit is borostás vagyok. Azon gondolkodtam, miként nem okozott problémát sok éven keresztül, és most miért okoz. Igazából nem tudom. Talán fiatalabb voltam, talán vékonyabb voltam. Ha jól belegondolok, idén is volt olyan időszak, amikor nem volt gond és az akkor volt, mikor közelebb voltam a versenysúlyomhoz. Szóval most két dolgot fogok megtenni. Egyrészt a borotvát visszacserélem a gyantázásra, mint a régi szép triatlonos időkben, másrészt le kell fogynom 72 kg környékére. Most 77 vagyok…

Most egy ideig nem szeretnék alkoholt inni. Ivás utáni hajnalon nagyon magas pulzusszámom lett, mire kiértem a vécére. Már korábban is észrevettem, hogy furcsa érzés esti sörözés vagy borozás után éjszaka kimenni, de most kimondottan ijesztő volt. Az hatásmechanizmusát nem értem, de szerencsére tudom, mi okozza, így tudok ellene tenni.

Pár napja előtört belőlem egy érzés. Ha nyugodt vagyok, jobban tudok gondolkodni. Azóta egyre többször eszembe jut. Lehet, hogy lassan meg is tudom tenni 🙂

Az a tervem már régóta, hogy minden nap írok ide valamit. Egy ideje viszont nem tudok semmi értelmeset írni. Ebből is látszik, hogy nagyon le vagyok terhelve. Lényegében azóta, mióta csak nappal dolgozom. Azt a kérdést boncolgatom magamban, hogy a nappalos munkával járó kevesebb pénz miatti több maszekolás miatt nincs energiám vagy simán olyan a munkaköröm, ahol nem elég kinézni a fejemből, hanem érdemi munkát kell végezni. A több műszakos munkámban simán meg tudtam csinálni a maszek munkákat, mert volt rá idő. Most nagyon nehéz. Talán azért is nehéz, mert jobban látják a kollégák, hogy mit csinálok. Néha azért hülyén veszi ki magát, hogy nagyon nem céges dolgokat csinálok. Ennek talán megoldása lehet, hogy átrendezzük az irodát 🙂

Tegnap éjszakai túrán voltunk a gyerekekkel. Tavaly is volt ez a túra, de akkor nagyon szenvedősre sikerült. Emlékszem, hogy még én is hisztis voltam. A mostani nagyon jó hangulatú program volt. Gyorsan eltelt, mert jól érezte magát mindenki. Szerintem a fáradtság ellenére mindenki kapott egy kis töltést belőle. Nekem nagyon jó volt újra a családdal együtt lenni nem csak fizikailag.

Hétvégén két versenyen is indultam. Az egyik egy 100 km-es gravel, a másik cyclocross. Mindkettő jól sikerült. A gravel versenyen sejtettem, hogy nem lehetek első, mert felismertem az egyik srácot, akit korábban az elit cyclocross mezőnyben láttam. Aztán a technika ördöge miatt sikerült végül nyernem. Lemerült a telefonom, ami a navigációt adta, így a végén torony iránt mentem. A másik srác pedig egyrészt eltévedt, másrészt ki is hagyott ellenőrző pontot, mert nem találta meg. A cyclocross futamon sikerült elcsípni egy dobogós helyezést. A szombati verseny után nem annyira kívánta a szervezetem a futamot. Szóval igazából sikeres hétvége volt. A gond már csak annyi, hogy semmit nem haladtam a munkáimmal. Most két napos csapatépítő tréningre megyek, úgyhogy esélyem sincs dolgozni…