Olvasási idő < 1 perc Majdnem 3 évig egy Nissan Leaf volt az elsődleges autónk az öreg Opel Zafira mellett. Most a megváltozott helyzethez alkalmazkodunk. Nem kell annyit bejárni dolgozni, viszont többet szeretnénk kirándulni, ezért logikus választásnak tűnt egy kisbuszra cserélni a villanyautót. Nagyon jó lett volna megtartani mindkettőt, de az anyagilag nem fért bele. Így aztán egy fájó szívvel megváltunk a Leaf-től és örömmel fogadtuk a Transportert. Az új autó ugyanis egy Volkswagen Transporter lett. Szeretnénk sok évet lehúzni ezzel a kocsival, ezért nagyon jó állapotút szerettünk volna venni. Inkább a nehezen javítható “bódé” állapota volt a szempont. A motor könnyebben szerelhető, mint egy kasztni javítás. Tervek szerinte készítek bele alvó alkalmatosságot, vagyis valamiféle mobil ágyat. Már nagyon várom, hogy menjünk vele túrázni.

Olvasási idő < 1 perc Az a helyzet, hogy a szerveremen megsérült az adatbázis. Pár korábbi bejegyzés elveszett, de miután helyreraktam végre az oldalt, akkor vettem észre, hogy nem tudok új szöveget felrakni, mert a szerkesztő sem működött. Hosszas szórakozás után az lett a vége, hogy az egészet újratelepítettem és a sikeresen exportált bejegyzéseket újra be tudtam importálni. Azt gondolom, 90%-ban megvannak az adatok. Most akkor gyorsan készítek is egy mentést róla 🙂

Olvasási idő < 1 perc Karanténban voltunk. Mivel nem futhattam, maradt a bringázás. Persze az is görgőn. Rá kellett jönnöm, hogy szeretem a tekerést. Tudtam eddig is, de olyan jó volt megint tapasztalni. Most már ki tudok menni futni. Voltam is. Hideg van ugyan, de tegnap is nagyon jól ment a futás. Biztos vagyok benne, hogy jól kiegészíti egymást a két sport. Már csak az a baj, hogy szívem szerint mindegyikből annyit csinálnék, mintha csak egy sportágat űznék. De heti 30 óra edzés sehogy nem fér bele. Minden bizonnyal viaskodni fog bennem a két dolog. Az már csak bonyolítja, hogy bringából is lett most 4 használható. Akkor melyikkel is menjek? 😄

Olvasási idő < 1 perc Ha éppen nem akarok venni semmit, akkor vágyat érzek arra, hogy valamit be kelljen szerezni. Aztán jön az igazi izgalom, mert nem a pénzköltés a jó benne, hanem a keresés feszültsége. Amit be szeretnék szerezni, annak elkezdek utánakeresni. Ami viszont a legjobban izgalomban tart az a választás feszültsége. Mert ugye több dolog közül kell választani. Estére indulnak be igazán a folyamatok. Már van, hogy ki is választom az egyiket, majdnem beszerzem, de aztán várok reggelig. Reggel már úgy vagyok vele, hogy az egész nem is kell, minek foglalkozok és ilyennel. Utána persze a kisördög újra jön és elkezd piszkálni, hogy valamit csinálni kellene. Ilyenkor újra elkezdődik az egész folyamat. Bejönnek a képbe új szereplők, új választandó tételek. Ezzel azért el[…]

Olvasási idő < 1 perc Nagyon hangzatos buzzword ebben a pandémiás időszakban. Most viszont már nagyon fontos kérdéssé vált az életemben. Már nehezen tudom szétválasztani a privát életem a munkától. Mindig is káoszban éltem. Talán nem is tudnék teljesen normális életet élni. Most viszont már családi problémát okoz, hogy otthon dolgozom és szinte mindig a “munkahelyen vagyok”. Most az a terv céges szinten, hogy távmunkába menjen, aki csak tud. Ezt nagyon nem szeretném. Így is nagyon sokat vagyok itthon. Az csak az egyik probléma, hogy lényegében nem tudom szétválasztani a munkahelyet és az otthont, de az internet is sokkal gyengébb, mint bent. Az itthoni gépem is sokkal lassabb, mint a benti. Az már csak “hab a tortán”, hogy nem is nagyon találkoznék a kollégáimmal. Persze,[…]