Olvasási idő < 1 perc December nem csak a karácsonyról szól. Mindenhol ebben a hónapban vannak az évzáró ünnepségek, a céges bulik, stb. Ilyenkor nagyon nehéz formában tartania magát az embernek. Vagy baromi sokat kell edzeni, hogy lemenjen, amit bevitt, vagy keveset enni, különben hízás a vége. A keveset enni nem nagyon megy, marad a másik opció 🙂

Olvasási idő < 1 perc Azt terveztem, hogy minden nap írok ide valami gondolatot. Persze tudtam, hogy egy idő után nem fog menni 🙂 Azért továbbra is jól esik kiírni magamból a gondolataim, hasonlóan a Harry Potter merengőjéhez, ahova a gondolatokat vagy emlékeket ki lehet tenni, mint egy backup vinyóra. Talán azért nem olyan egyszerű minden nap ide írnom, mert vannak olyan gondolatok, amik napokig a fejemben vannak és nem sok értelme van ugyanazt írogatni minden nap. Szóval fogy a lendület, de nem hagyom abba, mert szerencsére hiányzik, ha nem írok 🙂

Olvasási idő < 1 perc Szoktam halogatni a feladataim. Elég sokszor sajnos. Sajnos sűrűn használom a kedvenc Todoist programomban a postpone to tomorrow opciót. Ez nem jó. Nagyon nem jó. Sokszor úgy tűnik, hogy a dolgok megoldódnak maguktól, nem mindig kell foglalkozni vele. Az esetek egy részében ez nem így van. A halogatásból adódó probléma csak „pihen” egy darabig, majd sokkal erősebben visszaüt, mint ha egyből megoldottam volna. Sajnos vannak olyan dolgok, amik évekkel később jelentkeznek csak, de akkor nagyot szólnak. Szóval nem jó halogatni. Már csak nem kellene halogatni. Majd talán holnap elkezdem…

Olvasási idő < 1 perc Igyekszem változni. A változás szerintem jó. Nem szeretnék 40 évesen begyepesedni. Időről időre probálkozom olyan dolgokkal, amik valamilyen problémát okoztak. Egyrészt változik az ízlésem, másrészt az ember „érik”. A fahéj már régóta mumus. Valahogy zsigerből nem szeretem. Fiatalabb koromban sok ételt nem ettem meg. Aztán újra megpróbáltam ezeket a ételeket máshol, más által elkészítve és rá kelett jönnöm, hogy sok múlik a szakácson. A fahéj sajnos feketelistán maradt. Most újra futok vele egy kört, hátha sikerül. Megpróbálom olyan köntösben tálalni magamnak, amiben még nem próbáltam. Hátha…

Olvasási idő < 1 perc Beruháztunk egy robotporszívóba. Ennek van kényelmi oldala, amiről szerintem senkinek nem kell mesélni. Van viszont egy talán nem annyira kényelmes, viszont praktikus aspektus is. Robi elöl (ez lett a neve) el kell pakolni. Hajlamos ugyanis olyan dolgokat beszippantani, amiket nem kellene. Gyakolatilag amire fel tud „mászni”, azt megpróbálja takarítani. Ha esetleg lego vagy egyéb apró játék kerül elé, akkor gond nélkül a gyomrában végzi. Ha ruha, vagy más puha anyag, akkor azt is megpróbálja bekebelezni. Ennek az lesz a pozitív hatása, hogy mindenki el fog pakolni, mert Robi könyörtelen. Nem fog figyelni az apróságokra. Felnőttnek és gyereknek egyaránt feladat lesz a pakolás, mert nagyszerűen tudja arrébblöködni az üvegeket a konyhába is 🙂

Olvasási idő < 1 perc Most, hogy nem szeretnék versenyszerűen futni, illetve az egyszerűség kedvéért felhagytam a gyakorlatilag szénhidrátmentes étkezéssel. Így most van egy észrevételem, amire csak most jöttem rá. Ketogén állapotban alapvetően nyugodtabbnak tűntem, viszont ha valami nem tetszett, akkor nagyon könnyen kiakadtam. Ez sokszor okozott problémát családi körben, mert könnyen túlreagáltam bizonyos szituációkat. Azzal, hogy elkezdtem némi szénhidrátot is enni, azt vettem észre, hogy kevésbé kapom fel a vizet. Nem tudok olyan hamar kiakadni, nem leszek rögtön agresszív. Utólag belegondolva, kicsit olyan volt a ketogén állapot nekem, mint ha folyamatosan valami elvonási tünetem lenne. Most persze direkt figyelem magam, de hosszú távon majd a család reakcióin úgyis látom, hogy mi lesz az eredmény.

Olvasási idő < 1 perc Kitaláltam, hogy ha már nem futok annyit, akkor minek is nekem komoly óra. Aztán ezt tovább gondoltam. Amíg nem voltak GPS-es órák, az emberek akkor is tudtak futni. Ha nem került fel az útvonal a netre, attól még az edzés megtörtént. Azt szeretném kipróbálni, hogy GPS-es óra nélkül megyek futni. A kedvenc köreim távjait úgyis tudom. Ha meg idegen helyre megyek, akkor esetleg csatlakozom valakihez(ezt igazából most is csinálja több csapattársam) vagy simán csak az idő számít. Nagynevű futók mai napig futnak komolyabb óra nélkül. Érdekes teszt lesz nekem, aki eléggé geek 🙂

Olvasási idő < 1 perc A hétvége jól alakult. A családdal tölthettem elég sok időt, de azért maradt bőven magamra is idő. Szombaton el tudtam menni Lovasi 50 koncertre. Nem teljesen azt az élményt adta, mint amire számítottam, de azért jó volt. Bár az ár/érték aránya nem az igazi. A jegyár az utazással együtt sokba került. Vasárnap reggel a futócsapat egy hosszabb futásra indult, ami nekem nagy dilemmát okozott. Nehéz volt azt mondani, hogy nem megyek. Egyrészt eldöntöttem, hogy visszafogom a futást, másrészt a lábam még mindig fáj. A másik oldalról a csapat és a megszokás miatt nagyon is mentem volna. Kedvenc terepemen voltak, ahova jó lett volna menni. Ha nem futok, akkor nem is ehetek olyan sokat, mert nagyon gyorsan el tudnék hízni. Ez[…]

Olvasási idő < 1 perc Nem megy a folyamatos mosoly. Sajnos tipikus magyar vagyok. Annak ellenére, hogy nem élünk rosszul véleményem szerint. Szóval nem tudok igazán örülni a dolgoknak. Ha valami jó, akkor azt természetesnek veszem és minden apró negatív dolgot felnagyítok. A legrosszabb, ha nem tudok valamit elmondani, mert akkor nagyon ideges leszek. Akkor mindegy, milyen apró a következő inger, nagyon ki tudok akadni. Néha ki kell nullázni a negatív dolgokat. Meg kell állni és végiggondolni, miért is vagyok ideges. Sokszor nem is tudom már, hogy mi volt a kiváltó ok, csak a feszültség van bennem. Ilyen esetben jó, ha meg tudok állni és tisztázni. Már csak többször kell

Olvasási idő < 1 perc Technikai dolgok mindig is nagyon érdekeltek. Az okostelefonok és a hozzá kapcsolódó kütyük rabja vagyok már nagyon régóta. Sajnos ez a függőség néha zavaró a családi életemben is. Mivel folyamatosan online vagyok a munkahelyemen, otthon hiányzik az inger, ezért a telefont nyomkodom. Ezt a család úgy éli meg, hogy nem velük vagyok. Persze sok esetben csak gyorsan jegyzetelek valamit a telefonba. Viszont könnyű elkalandozni a programok között, ha már nyomkodja az ember. Mivel nekem természetes, hogy a kezemben van a telefon, sokszor észre sem veszem, hogy nyomkodom és ezzel zavarok másokat. Igyekszem pl. evés közben az asztaltól távol tartani a telefont, viszont ha hív valaki, akkor már a kezembe kerül és a hívás után gyorsan meg is nézem, milyen értesítések[…]