Nagyon érdekes hozzáállásom van a pénzhez. Ha van pénzem, akkor szeretem, ha nem fogy. Akkor még a kötelező dolgokat sem szeretem kifizetni. Ha kicsit már fogytán van, akkor pedig “már úgyis mindegy” felkiáltással tudom elég rendesen szórni, mintha égetné a zsebem. Olyan, mint egy lufi. Ha egyszer ki kell nyitnom, akkor nagyon könnyen kimegy belőle a levegő.