Reading Time: 1 minute

Vajon mennyire érvényesül a tömeghatás, amikor az elvekről vagy éppen azok feladásáról van szó?

Ma egy nagyobb csapattal voltam kirándulni, akikben nagyjából csak annyi a közös, hogy egy cégnél dolgoznak. Nevezhetjük csapatépítőnek, céges bulinak vagy csak simán zabálós, piálós kiruccanásnak. Eszméletlen mennyiségű kaja és pia lehetősége “pénz nem számít” alapon.

Ilyenkor mindenkit elkap a hév. Engem is. Azért igyekeztem az ivásra odafigyelni. Arra sikerült is. Az evésre annyiban sikerült, hogy csak addig ettem, amíg bírtam 🙂 A vacsora már nagyon nehezen ment, pedig direkt gyalogoltam előtte erőltetett tempóban 8 kilométert. Annyira szomjas volt az elsózott ebéd után, hogy szinte csak inni tudtam. Így viszont nem fért az étel. Már csak a desszertre sikerült némi helyet felszabadítani, így aztán leginkább csak az ettem és folyamatosan ittam.

Sajnos használtam műanyag poharat és palackos ásványvizet is ittam, ami egyre jobban nem egyezik az elveimmel, de azért zsigerből jön, hogy ez nem jó.

Szóval azért az elvek megmaradnak a tömegben is. Enni továbbra is szeretek, de sok dologban már változok. A változásokat rutinná kell tenni és akkor kicsit megint jobb lesz.