A harmadik

Már 72 órája nem ettem. A tegnapi 12 és a mai 18 km-es terepfutás után kicsit nehezebb a helyzet, mint gondoltam. A teába rakott kevés tejszín már meghajtott. Rengeteget ittam, leginkább izotóniás italokat, hogy ne okozzon gondot a futás miatti sóvesztés. A mai futás végére már eléggé fájt a karom és a mellizmom. A lábam egészen délutánig nem volt problémás, de aztán az is elkezdett fájni. Most olyan érzés, mintha komoly izomlázam lenne. Tudom, hogy a glikogén már szinte teljesen kiürült az izmaimból. A májam próbál valamennyit termelni, de az most nem elég 🙂

Majdnem elcsábultam és rendeltem valami vacsorát, de aztán nem tettem meg mégsem. Most is iszom még, amennyi jólesik.

Mivel elég izmos ebéddel várnak holnap, szerintem reggel eszem valami kis zöldséget, hogy az ebéd ne okozzon problémát. Akkor is majdnem 90 óra lesz a böjt ideje. Többet már nem szeretnék, mert hétfőn már szeretnék komolyabban edzeni a március végi több, mint 200 km-es bringás teljesítménytúrára.