Reading Time: 1 minute

Mióta sportolok, gondolkodom azon, miért is sérülnek le az emberek, akik nem sportolnak, viszont fizikai munkát végeznek. Ha valaki sportolni kezd, az első amit hall, hogy bemelegítés és nyújtás. Ezek valóban nagyon fontos dolgok. Viszont erről nem nagyon ejtenek szót a szakmunkásképzőben.

A másik fontos a sportban a fokozatosság. Erről se nagyon esik szó, ha valaki dolgozni kezd. Ez főleg akkor okoz igazán nagy problémát, ha valaki egész héten ülőmunkát végez, majd hétvégén jön a megváltjuk a világot érzés és nekiáll rengetek dolognak, amit egyébként nem szokott csinálni. Ilyen esetben lehet nagyon fájdalmas a másnap reggel. Jó esetben pihenteti következő hétvégéig, de akkor kezdődik minden elölről. Persze nyújtani is kellene, hogy az ember öreg korára ne legyen beszűkült mozgású.

Sajnos több esetet láttam már a rokonságban, amikor kivagyiságból sérült valaki, aminek izomszakadás vagy vállkiugrás lett az eredménye.

Jómagam igyekszem melegíteni és nyújtani. Edzek is szinte minden nap, de a fizikai munkát sem vetem meg, ezért minden szempontból fontos.