A végletek könnyűsége

Az a helyzet, hogy sokkal könnyebb valamit teljes mértékben kerülni, mint mértékkel élni. Talán könnyebb vegának lenni, vagy ketogén étrenden élni, mint kevesebbet enni. Legalábbis nekem. Ha egy picit engedek, akkor abból mindig sok lesz. Ha engedek egy kis szénhidrátot, akkor abból nagy zabálás lesz. Annak pedig az a következménye, hogy szépen jönnek fel a kilók.

Ha nem az összetételt, hanem csak az étkezések számát nézem, akkor szintén hasonló a helyzet. Ha a reggelit ki tudom hagyni, akkor már jól indul a nap érzelmileg, mert akkor tuti annyival kevesebbet viszek be. Persze könnyű pótolni a mennyiséget a fennmaradó időben, de mégis könnyebb visszafogni magam. Ha eszem reggelit, akkor sokkal nehezebb az összes többi étkezést megfogni. Az pedig nagyon nehezen megy, hogy napi háromszor egyek és minden alkalommal keveset. Az a legnehezebb. Ma éppen egy normál reggeli és egy kiadós ebéd után szerencsére nagyon minimálisat vacsoráztam, pedig a kisördög mondogatta, hogy holnap korán mész bringázni, enni kellene valamit. Inkább majd tekerés közben eszek valamit. Úgyis szeretnék 4 órát tekerni…