“Boldogok a lelki szegények. ” Aki nem tudja, hogy valamit nem jól csinál, az nem bosszankodik rajta. Akit tudja, az mérgelődik rajta. Én sajnos az utóbbiak közé tartozom. Tudom, mik a hibáim, de az adott pillanatban, amikor dönteni kell, akkor a rosszat döntöm, majd utána bosszankodom. Szóval duplán rossz. Rossz, mert számomra negatív dolgot csinálok és még mérgelődöm is utána.

Egy konferencián ülök. Vannak angol nyelvű előadók is. Rá kellett döbbenem, hogy rá kell feküdni az angol tanulására. Mindent értek, amit hallok, de a szünetben már nehéz volt beszélgetni a külföldi vendégekkel. Szóval tennem kell lépéseket ezügyben.

Mostanában nagyon sok dolgom lett. A télies tavasz ellenére elég sok munka van már a kertben. Nagyon sokat ástam, illetve fát is vágtam. Ezek mellett a munkahelyen is sok munka van, de a privát munkák is sorban állnak és egyik sem egy egyszerű feladat. Szóval állandóan munka kevés edzéssel és sajnos még kevesebb családi programmal. Azért most lesz egy kis lazítás. Egy konferencia majd egy kiállítás. Remélem pihentető lesz mentálisan.

Szeretnék venni egy nagyrobogót. Egyrészt, mert szeretek motorozni, másrészt sokkal olcsóbban tudnék munkahelyre járni. Viszont valamiért csak a józan eszem szeretné. Értem ez alatt azt, hogy nincs meg bennem az igazi vágy. Persze lehet, hogy csak azért, mert tusom, fizetni kell. Illetve az is benne van, hogy azt maximum ketten tudjuk használni. Nem tudom elvinni suliba a gyerekeket, nem tudok elugrani nagy vásárlásra. Szóval kicsit olyan önző dolog a motor.

Mióta sportolok, gondolkodom azon, miért is sérülnek le az emberek, akik nem sportolnak, viszont fizikai munkát végeznek. Ha valaki sportolni kezd, az első amit hall, hogy bemelegítés és nyújtás. Ezek valóban nagyon fontos dolgok. Viszont erről nem nagyon ejtenek szót a szakmunkásképzőben. A másik fontos a sportban a fokozatosság. Erről se nagyon esik szó, ha valaki dolgozni kezd. Ez főleg akkor okoz igazán nagy problémát, ha valaki egész héten ülőmunkát végez, majd hétvégén jön a megváltjuk a világot érzés és nekiáll rengetek dolognak, amit egyébként nem szokott csinálni. Ilyen esetben lehet nagyon fájdalmas a másnap reggel. Jó esetben pihenteti következő hétvégéig, de akkor kezdődik minden elölről. Persze nyújtani is kellene, hogy az ember öreg korára ne legyen beszűkült mozgású. Sajnos[…]

Ma megtudtam, hogy legnormálisabb kollégám másik osztályra mehet a cégnél. Két szempontból is irigylem. Egyrészt végre nem kell 3 műszakban dolgoznia, másrészt olyan dologgal foglalkozhat, ami nekem a szívem csücske. Mivel rangidős volt nálunk, nem akartam neki keresztbe tenni azzal, hogy én is jelentkezem. Sokat köszönhetek neki a cégnél, sok dologra megtanított. Remélem, hamarosan én is folyamatos nappali munkát tudok csinálni!

Az embernek semmi sem jó. Ha mások által irigyelt helyen lakik, akkor is máshová vágyik. Nagyon szívesen költöznék külföldre vagy csak egy lakásba. Ahhoz képest persze baromság, hogy itthon nagyon jó helyen lakunk, de a vágy akkor is megvan. Ahogy idősödöm, ez talán gyengül, de érzem magamon, hogy idén már negyven éves leszek. Jelentkeznek a tipikus életközepi válság jelei. Érzem, hogy rohamosan csökkennek a vágyott dolgok esélyei. Persze van olyan ismerősöm, aki ennyi idősen kezdte a családos életét, majd három gyerekkel költözött Németországba, majd házat is vett odakint pedig itthon is igen jó helyen lakott. Nekem nem lenne könnyű. Én még találnék is munkát külföldön, de a gyerkőcöknek már nehezebb lenne nyelvet tanulni, mivel itthon már iskolások. Ott megint elölről[…]

Gondolkodtam, mivel lepjem meg életem párját és kitaláltam, hogy egy színházi előadás jó lehet. Sikerült jegyet szereznem a Padlás című előadásra. Persze csak az előadás napján délelőtt mondtam még, hogy színházba megyünk, de a darabról nem beszéltem. Már csak akkor mondtam el, mikor a színház felé tartottunk. Persze nagy volt az öröm. Az előadás nagyon jó volt. Kiváló színészek, kiváló díszlet. Régen voltam már színházban, de azt érzem, sűrűbben fogunk járni.