Egyelőre azt látom, hogy tudom, miként fogom az idénre vállalt munkáimat befejezni. Sajnos vagy szerencsére nagyon sok a munkám. E mellé viszont elég sok családi és céges rendezvény is kapcsolódik, ami elviszi az időmet. Hétvégéim lényegében folyamatosan foglaltak. Családi programok, céges programok és disznóvágások. Hétköznap próbálom beszorítani. Egyelőre kevés a 18 óra ébren…

Talán már elmondhatom magamról, hogy korán kelő vagyok. Hetek óta 5-kor kelek. Már akkor is, ha nem ébreszt az óra. Úgy érzem, nagyon kell nekem ez az idő. Vagy munkára, vagy csak simán énidőnek. Persze nyáron mennék ilyenkor bringázni, de így a tél küszöbén ülök a gép előtt és valamit csinálok. Mire felkel a család, már 1 órát csináltam valamit. Jó érzés, hogy korábban kelek. Kicsit olyan falusi macsós 🙂 A nyugalom benne a legjobb. Az agyam is elég jól fog még ilyenkor és a tea is igen jól esik 🙂

Reggel mindig borús a világ. Akkor mindig úgy érzem, nagyon szar az élet. A problémák sokkal komolyabbnak és megoldhatatlannak tűnnek. Ilyenkor nagyon negatív vagyok. A legkisebb nehézség is még lejjebb taszít a negatív bugyraimba. Lényegében nincs kedvem semmit csinálni. Szerencsére tudom már, hogy ez jobb lesz, csak múljon már el egy kis idő. Ébredés után 1 órával már sokkal jobb szokott lenni a helyzet. Ha pedig beszélhetek valakivel, akkor az sokat javít a helyzeten. Azt érzem, ez már nem fog változni életem végéig. Addig igyekszem kezelni a problémát…

Vagy valami ilyesmi. Elég könnyen elengedem, hogy ma például a kellemes időjárás ellenére nem megyek tekerni. Persze megyek longboardozni a gyerekekkel. Ha nem is edzés, de egy kis mozgás lesz. Talán ez a normális, hogy életminőség-sportolóként nem annyira fontos az edzés, hanem a családdal mozgás is jó dolog. Kicsit persze nehezen engedem el az ilyen dolgokat, de talán ez a normális.

Nagyon sokat szórakoztam mostanában az étrendemmel. Olyan értelemben szórakoztam, hogy az eltervezett étrendet baromira nem tudtam betartani. Mindig becsúszott valami “diétahiba”. Nem tudtam parancsolni magamnak. Vasárnap a verseny miatt még ettem szénhidrátot, de azóta elég jól tartom magam. Úgy érzem, most nagyon elszánt vagyok. A jövő pénteki csapatépítőn is jól kell tartani magam és akkor nyugodt leszek, hogy végre olyan komoly az elhatározás magamban, mint 2-3 éve, mikor tényleg ketózisba kerültem.

Lassan már nem tudok úgy filmet nézni, hogy ne rendezőként vagy operatőrként nézzem. Mindig azt figyelem, vajon hogyan forgatták, mit kellett csinálni a színésznek. Keresem a hibákat, próbálok a színfalak mögé nézni. Sajnos így nem annyira élvezem…

A héten voltam aránylag komplex orvosi szűrővizsgálaton. Labor, ultrahang, miegymás. Szerencsére minden rendben van. Persze a koleszterin szintje magas, de hát ketogén vagy éppen lowcarb étrenden nem várnék mást. Valahonnan elő fogom túrni, milyen értékeim voltak, amikor vega voltam. Persze a belgyógyász gyorsan felírt koleszterincsökkentőt 🙂 Most kicsit változtatok az étrenden. Még kevesebb szénhidrátot fogok enni 🙂

Most nagyon elegem van az év végéből. Meg abból, hogy semmi nem úgy megy, ahogy szeretném. Pillanatnyilag nem látom a kiutat a kötelezettségek sűrűjéből. Egyre több idő kellene. Ha elterveztem egy napot, tuti nem úgy jön össze. Valami mindig közbejön. Kicsit elegem van már.

Ma úgy mentem versenyezni, hogy nagyon szeretném megnyerni. Egyrészt tavaly ugyanitt a végén lesprinteltek azok a fiatal srácok, akiket végig segítettem. másrészt amúgy is szerettem volna megnyerni. Már az elején megindultam, hogy legyen előnyöm. Aztán láttam, hogy nem annyira sietnek mögöttem, így a hátszeles szakaszokon én is pihentem kicsit. A végére láttam, hogy nincs mögöttem senki, de azért nem akartam lassítani. Persze nem is mentem túl gyorsan az erős szembeszélben. Aztán a 95. km-t elsőként értem el 🙂 Sokkal jobb volt a pálya, mint tavaly, köszönhetően a sok esőnek. Azt hittem, komolyabb menés lesz, de aztán csak én mentem jól 🙂

Holnap megint verseny. Így aztán ma mehetett a zabanap. Jó kis császármorzsa le is csúszott. Nem is kevés 🙂 Remélem, holnap jól fog menni. Mindent megtettem, amit pihenés oldalon meg lehet tenni. Edzeni biztos lehetett volna még többet, de most nagyon sok az egyéb tennivaló, így nem tudtam többet edzeni. Görgőztem leginkább az elmúlt időszakban, ott viszont a nyereg nagyon nem jó nekem, ezért 1 órásnál hosszabb tekerésen már maradandó módon kidörzsöl. Remélem, hamarosan vissza tudom szerezni a nyáron leadott nyerget, amit még a hosszú futam előtt adtam oda a szervezőnek, ha nem jönne be az új nyereg. Az persze nagyon is bevált.