Vége ennek az évnek is. Szeretem a páros éveket. Valamiért ragaszkodom 2018-hoz. Vagy simán csak ehhez az évhez. Mindezt annak ellenére, hogy nem valami jó év volt. Sokminden történt, ami pozítív volt, de nagyon sok rossz is volt. Nem szeretnék most számot vetni az évről. A következő év izgalmas és nehéz lesz. Az élet szinte minden területén. Egy újabb páratlan év. Majd meglátjuk.

Megint szeretnék valamit. Pénzt viszont nem szeretnék elvonni sehonnan. Ezt úgy szoktam megoldani, hogy valamit eladok. Most is ebbe kényszerülök, ha meg szeretném valósítani a tervem. A probléma az, hogy olyan dologtól kell megválnom, amit nagyon szeretek, a laptopomtól. Persze igazából nincs létjogosultsága egy saját laptopnak 3 céges gép mellett. Igazából azért van Macbook, mert imádom az Apple cuccokat. Ezt tudnám most eladni azért, hogy normális fotós cuccokat vegyek. Azt kell mérlegelni, mire van inkább szükségem. Mérlegelni nagyon nehéz. Vagy érzelmi, vagy logikus szempontból. Érzelmileg sokkal nehezebb. Mindkét dolgot szeretném. Logikus szempontból viszont egyikre sincs szükség. Nem kell privát dolgokra drága laptop és nem kell drága fényképezőgép sem. Azt kell mérlegelnem, melyiket használnám többet. Illetve azt, hogy melyik kerülne kevesebbe.[…]

Mióta elektromos autóval járok, jobban odafigyelek a sebességre. Az elektromos autó nagyon érzékeny a nagy sebességre. Akkor nagyon szereti fogyasztani az elektronokat. Így aztán jellemezően 85-re állítom be a tempomatot. Az még nem zavarja annyira a forgalmat, én pedig nem érek oda annyival lassabban sehova. Aztán eszembe jutott, hogy régen 80 km/h volt a határ. Most azon autózom. Nincs vele semmi bajom. Nem vagyok ideges. Ez a lassulás kicsit tetten érhető az élet más területein is. A benzines autóval is lassabban megyek, a napi dolgokban is megfontoltabb vagyok. Lehet, hogy simán csak öregszem?

Az új pozíciómban valószínűleg kevesebbet fogok keresni. Arra gondoltam, ki kellene próbálni, hogyan fogunk megélni a kevesebb pénzből. Tudom, hogy először nehéz lesz, de hosszú távon biztos meg tudjuk oldani.

A karácsony addig érdekes, amíg el nem jön. Addig készülődik mindenki, feszültség van. Aztán amikor eljön, már lenyugszik az ember. Szinte unalmas lesz. A várakozás talán érdekesebb. Tetszeni fog majd az ajándék, amit adok? Vajon mit kapok? Sikerülni fog a vacsora/ebéd? Ugye nem veszünk össze valami hülyeségen? Aztán ezek elmúlnak. Ott az üresség, mint egy hobónak, mikor megérkezik valahova. Mert ugye úton lenni az élet, megérkezni a halál…

Úgy érzem, most, hogy nem délután és éjszaka kell dolgoznom, sokkal jobban működik az agyam. Olyan dolgokat is megértek, amiket korábban nagyon nehezen sikerült. Most élvezem, hogy tanulok és meg is marad belőle valami. Ez persze pont jókor jön, mert van mit megtanulnom az új pozíciómhoz. Nekiestem programozást és adatbáziskezelést tanulni az üzleti folyamatok mellett. Ha már úgyis bent kell lennem munkahelyen, hasznosan próbálom elütni az időt 🙂

A kütyüzés miatt nagyon fotóznék. Aztán mások fotóit nézegetve rá kellett jönnöm, hogy amiket ott látok témaként, azt én nem tudom lefotózni, mert nem járok olyan helyeken. Szinte csak a munkahelyemet és a családot tudnám fotózni. Arra pedig az Iphone is kiválóan alkalmas. Hiába tetszik nagyon sok dolog, ha nem mászkálok sehova. Ha megyek is, akkor kocsival vagy bringával. Kocsiból nem fotózok, bringával pedig nem vinnék magammal egy komolyabb gépet. Oda is pont elég a telefon.

Egyre jobban megy a napi egy étkezés. Vagy akár a kétnapi is. Persze nem tudom még, hogy ez jó-e. Az is lehet, hogy már túl ritka. Meg persze néha vannak olyan napok, amikor nagyon sokat sikerül enni és nem mozogni szinte semmit. Sajnos a kevés világos és a hideg miatt csak a görgőzés marad. Az is égeti persze a kalóriát, de közel sem annyit, mint a futás. Ma azt terveztem, hogy semmit nem eszem holnap ebédig, de a gyerekek meghagytak egy kis vacsorát, illetve édes Feleségem sütött beilglit, amit meg kellett kóstolni. A lényeg persze az, hogy 90 perc mozgás azért előtte volt. Elég kemény bringa után ettem egy kis vacsorát. Ez még talán belefér. Persze így is több a[…]

Sajnos a karácsony teljes hetét végig kell dolgoznom. Viszont a jelek szerint utoljára 🙂 A család is könnyebben viseli így a megvonást, a jövő ismeretében. Talán még annyi a könnyítés, hogy esténként azért otthon leszek. A nem annyira tetsző családi ebédekről lemaradok, ami azért is jó, mert nem tudok annyira hízni 🙂 Egyébként napközben nem eszem és akkor azzal talán kompenzálom az esti zabálást.

Sajnos jó dolog az alkohol. Vagyis a hatása. Főleg éjszakai munka után. Sokkal pozitívabb a világ 😀