Ma újra felmerült a lehetőség, hogy másik pozícióba menjek a cégnél. Van aki szerint nagyon jó esélyem van, már csak a jelenlegi főnökömön múlik, hogy elenged-e. Remélem, jól dönt…

Elvetettük a kockát megint. Remélem, most jó számot dobok…

A kerek számok fontosak az életemben. Azok egyfajta határok. Ha például az órát nézem, akkor egész órányit igyekszem aludni. Vagy éppen egész órakor fekszem le. Ha a pénzem már nem kerek összeg, akkor már szinte nem is számít. Ha egy bizonyos összeg alá csökken a költhető pénz, akkor sokkal könnyebben elszórom. Ha edzésről van szó, akkor nem szeretek 19,8 km-t menni, hanem megyek még egy kicsit, hogy legyen 20 felett.

10 napig nem voltam bent a munkahelyemen. Sok a szabadságom, amit ki kell vennem, ezért maradtam itthon. Most már persze nem olyan sok, de igazából jó volt ez a szabadság. Sajnos most 3 hétig délutános és éjszakás leszek, de utána megint szabin leszek 2 hétig. Ez azért rossz, mert nem dolgozom nappal, ami nem túl hatékony. Ennyi kihagyás után a délutáni és az éjszakai munkát elég jól meg kell nyomnom, de menni fog 🙂

Kicsit kiszakadtam a hétköznapi dolgokból. Elindultam csütörtök délután a Zengő csúcsa alatti felújított esőbeállóhoz. Jól esett kicsit magányosan túrázni. Az éjszaka nyugodt volt, csak a szél fújt. Egyszer-kétszer felébredtem, de szerencsére nem fáztam és ki tudtam magam aludni. Másnap más útvonalon jöttem haza. Szerintem sokszor fogok még ilyet csinálni. Nagyon fel tud tölteni.

Hétvégén versenyeztem. CX magyar kupa egyik futama volt. Az esélytelenek teljes nyugalmával mentem oda. Az volt a cél, hogy végig tudjam tekerni a 45 percet. Hagytam a tömeget elmenni rajtkor, így nem nagyon kellett lökdösni senkit. Aztán szépen elkezdtem előzni az előttem lévőket. A végére már nagyon elveztem. Jobb lett volna előrébb indulni, de ez csak utólag derült ki. Jól éreztem magam, szerintem még indulok másik versenyen is, ha tudok.

Egy hosszabb edzés után hazafelé a szakadó esőben az utolsó kanyarban, mikor már majdnem otthon voltam, kicsúszott alólam a bringa. Persze jól odavertem a csípőm, ami zúzódott. Két nappal verseny előtt nem kimondottan jó dolog. Egy olajfolt volt az úton, amit az eső terített szét…

Tegnap megfogadtam, hogy ma már visszafogom magam és nem fogok zabálni. Ez estig elég jól ment. Aztán a maradékok asztalra kerülése nem segített. Nincs szívem kidobni az ételt és amit már a gyerekek sem bírnak megenni, azt persze én megeszem, nehogy kárba vesszen. Így aztán megint sokkal többet ettem, mint szerettem volna…

Most már tényleg neki kellene állni a fogyásnak. Elég sokat felszedtem és már nem kényelmes a hétköznapi élet. Úgyhogy holnaptól tényleg 😄

Délelőttös vagyok. Ez azt jelenti, hogy végre tudnék haladni a munkáimmal a munkahelyen. Ehelyett mindenki most keres a maszek melóval, most törik és terhelik szarrá a szerveremet és minden más szar is most ömlik a nyakamba. Ez most nagyon nem tetszik.