Évek óta nem volt olyan, hogy több napig fájjon a fogam. Persze, hogy nyaralás alatt gyulladt be az ínyem. Ilyenkor fáj a beszéd, ezért nem nagyon beszélek. Meg ugye az embernek amúgy is szar kedve van a fájdalom miatt. Ma reggelre már szerencsére javult a helyzet. Tudom, hogy a cukor és szénhidrát fogyasztás miatt gyulladt be újra. Most már tényleg le kell állnom a szénhidráttal.

Egyre nehezebben bírom a diszkomfortot. Éppen kempingezünk a családdal. Zavarnak a szúnyogok, a szomszédok, a kényelmetlen fekhely. Persze közben a fogam is elkezdett fájni. Zavar a nagy meleg, ragadok saját magamhoz. Sajnos azzal, hogy nem érzem magam jól, mások felé is mufurc vagyok.

Az a helyzet, hogy sokkal könnyebb valamit teljes mértékben kerülni, mint mértékkel élni. Talán könnyebb vegának lenni, vagy ketogén étrenden élni, mint kevesebbet enni. Legalábbis nekem. Ha egy picit engedek, akkor abból mindig sok lesz. Ha engedek egy kis szénhidrátot, akkor abból nagy zabálás lesz. Annak pedig az a következménye, hogy szépen jönnek fel a kilók. Ha nem az összetételt, hanem csak az étkezések számát nézem, akkor szintén hasonló a helyzet. Ha a reggelit ki tudom hagyni, akkor már jól indul a nap érzelmileg, mert akkor tuti annyival kevesebbet viszek be. Persze könnyű pótolni a mennyiséget a fennmaradó időben, de mégis könnyebb visszafogni magam. Ha eszem reggelit, akkor sokkal nehezebb az összes többi étkezést megfogni. Az pedig nagyon nehezen megy,[…]

Szombaton sikerült 213 km-t bringáznom egy nagyon jól szervezett kerékpáros teljesítménytúrán. Belegondoltam, hogy még soha nem tekertem ennyit egyben. A 200-as határt még nem léptem át. Persze az ellenörzőpontoknál pihentünk, sőt az egyiknél nagyon finom ebédet is kaptunk, de azért jól elfáradtam. A terv a túlélés volt, ahhoz képest az első 4 fős bollyal értem be 🙂

Nagyon sokszor előre kitalálom, hogy mit fogok csinálni vagy mondani. Amikor még kellene tenni, akkor néha homlokegyenest más történik. Eldöntöm, mit nem fogok megvenni vagy megenni. Aztán ott vagyok a pult előtt és kérem azt, amit nem kellene. Nem jöttem még rá, miért vagyok ilyen. Nagyon rossz tulajdonság. Valahogy változtatni kell ezen, de nem akarok pszichológushoz menni ezért. Jó lenne ezzel többet foglalkozni.

Valahogy mindig befolyásolja a hangulatomat. Ha nincs, akkor szarul érzem magam. Ha van, akkor egy darabig jól érzem magam, majd elköltöm és megint rossz lesz. Ha tartalékolok, akkor egy idő után elköltöm, mert van. Erőt kell vennem magamon! Jó lenne egy kis tartalék. De sajnos nem olyan vagyok, aki tud tartalékolni…

Most menekülök. Menekülök az otthoni problémák elöl. Nincs energiám foglalkozni vele. Inkább megyek terekni egyet. Valószínűleg ez nem jó, de éppen nehezen viselem a családom. Remélem, jobb lesz…

A mai reggel nem indult jól. Sajnos rossz híreket kaptunk az orvosnál. Nem életveszély, de nagyon szomorú. Kicsit megint át kell gondolni az életünket. Eszünkbe sem jutott, hogy lehet nálunk ilyen probléma. Mindent megtettünk, mit kellett. Persze nem nagyon kellett semmit tenni, csak normálisan élni. Ez most nem jött össze. A természet nem úgy vezérelt, ahogy mi szerettük volna. Majd legközelebb…

Vagyok olyan hülye, hogy zavar, ha nagyon keveset kellene fizetnem bankkártyával és inkább kérek még valamit mellé, hogy ne kelljen olyan keveset fizetni…

Valamiért nagyon zavar, ha valaki köhög mellettem. Sajnos ez igaz akkor is, ha családtag csinálja. Talán az zavar benne a legjobban, hogy nem lehet rendesen beszélgetni vagy csak simán mondani valamit, mert nem lehet tudni, hogy a másik mikor köhög bele. Szóval rosszabb, mint ha csak belevágna a szavamba.