Mostanában meglehetősen zűrös időszakom van…a miértekbe, hogyanokba nem megyek bele, sőt, konkrét történetet se fogok igazán elmesélni… csak egy kis gondolati eszmefuttatás, hátha sikerül rájönnöm valamire, vagy csak picit könnyíteni magamon. Igazából nem tudom, hogy van-e értelme, de most különösképpen nem igazán érdekel a dolog ezen része. Akinek nem tetszik, már most nyomhat az x-re az ablak sarkában, sose azért írtam a bejegyzéseimet,hogy 262355325325 napi látogatóm legyen…ha meg érdekelnek a gondolataim, nyomj a továbbra…

Vannak olyan álmok, amik szépek…de egyben fájóak is…mégis azt szeretnénk,hogy éjszakáról éjszakára újra azt álmodjuk, mert legalább álmunkban úgy érezzük: nem vagyunk egyedül és végre boldogok vagyunk…Az is tény, hogy az álmainkat nem irányíthatjuk, bár néha mégis úgy érezzük: valaki más megteszi helyettünk. De mi mégse bosszankodunk miatta, sőt…örülünk neki, mert így ha csak egy picit is, de boldogok vagyunk.
Mert van, hogy sajnos csak ennyi boldogságot kaphatunk attól, akinek mi mindent megadnánk… s még így is úgy érezzük, hogy egész lényünket feláldoznánk az Ő boldogságáért, mert az a legfontosabb…s talán így is van. Én legalábbis így vagyok vele…

Hiába minden, hisz’ tud mindent, de mégis próbálom elrejteni az érzést, a kínt előle, hogy legyen esélye a boldogságra…Ez a legfájóbb az egészben, amikor tudja az ember, hogy reménytelen, semmi esélye, de mégse akarja,hogy elveszítse, mert abba belepusztulna…így inkább próbálja felhasználni ezt az érzést, és segíteni Őt abban, hogy megtalálja azt, aki kiváltja belőle azt a pici pluszt, amit önmaga nem tudott megadni…

Tapasztalataim szerint amikor az átlag ember meghallja, hogy valaki “webdesigner”, akkor kétfelé ágazik a beszélgetés. Az egyik irány bután pislog, és reménykedik benne, hogy most nem valami csúnya káromkodást hallott, míg a másik valami olyasmit gondol,hogy “tök jó ennek a marhának, tuti egy halom pénze van”… Ennek az utóbbi gondolatnak valahol pedig igaznak is kéne lennie…vagy nem?

Tőlünk nyugatabbra a válasz valószínűleg egybehangzó igen lenne… de mint tudjuk, kis hazánkban csak a rossz dolgok vannak úgy, mint nyugatabbra, bár az esetek nagy részében azokban a dolgokban viszont rohadtul profik vagyunk, sőt, lekörözzük a “mestereinket”.
Tény, ami tény, jól meg lehet élni belőle, ha úgy hozza az élet, de ehhez nagyon nagy szerencse kell szerintem. Főleg addig, amíg az átlag felhasználó azt hiszi, hogy egy weboldal megtervezésének és elkészítésének az ára a “Kis Pista” féle kategóriában a reális, akik 20.000-30.000 forintokért árulják magukat, és az ócskábbnál ócskább oldalaikat, vagy azokat az oldalakat, amik CMS vagy blogrendszerek… a CMS-sel,blogrendszerrel nem is lenne gond, de azért elég nagy pofátlanság elkérni egy ingyen letöltött sablonért és egy ingyenes CMS-ért pénzt,nem? Pláne, hogy egy-két ilyen árajánlat után amikor egy normális, komoly oldalra kérnek árajánlatot, majdnem nekünk ég a pofánkról a bőr, ha reális árat mondunk rá. (Nem, a 3 millió forintos ár nem reális :D )

A kedvencem az volt, amikor egy megrendelőm az alábbit volt bátor közölni velem: “Igazából, ha meglenne a program, meg lenne rá időm, és értenék is hozzá, akkor én is meg tudnám csinálni…” Általában ez az a pont, ahol meg szoktam mutatni, hogy honnan lehet letölteni a Photoshop 30 napos próba verzióját és közölni,hogy egy hónap múlva várom a terveket…

A másik vicces helyzet, amikor valaki megrendel egy bizonyos valamit… mondjuk egy weboldalt, néhány funkcióval, stb. Aztán menet közben kitalálja,hogy akkor tervezzünk hozzá még logót, meg szórólapot, meg még ki tudja mit, de persze, ez neki nem fog plusz pénzbe kerülni…szerinte.
Nagyon jó lenne, ha végre az itthoni társadalom is felfogná azt az aprócska tényt, hogy azért, mert szerintük egy jó webdesign elkészítése egyszerű, attól az még nem biztos, hogy tényleg az. Annak látszódhat külsős szemmel, de ahhoz, hogy ez így látszódjon, hatalmas mennyiségű időre, gyakorlásra, tanulásra volt szükség…