P. Warren & M Streeter: Az internet sötét oldala
2
Már egy jóideje megvolt ez a könyv, még talán tavaly karácsonyra kaptam, de akkor nem nagyon volt időm foglalkozni vele. Peter Warren és Michael Streeter egy olyan világba kalauzol el minket, ami sajnos felettébb komoly, létező valóság, s egyre nagyobb károkat képes okozni nap mint nap.
“[..] Ez a problémákat közérthetően és érdekfeszítően taglaló könyv elviszi olvasóit a kibertér rosszfiúinak világába, a virtuális nyomozók őrszobáiba – csupa olyan helyre, ahová nemigen volna módunk benézni e kötet szerzőinek segítsége nélkül.”
Mint ahogy ez az apró idézet is mutatja – ami amúgy a könyv hátoldalán lévő bemutatóból lett kiemelve-, nem egy krimiről beszélünk, hanem egy, a komoly valóságot bemutató tájékoztatóról. Szó esik benne a hacker-élet kialakulásáról, komolyabb bűntettekről, s arról, hogy az országok rendőrei miképp próbálják felszámolni ezeket a bűnszervezeteket.
Ezen felül néhány tanácsra is lelhetünk a sorok között, hogy ne lehessünk áldozatai mi magunk is egy ilyesféle virtuális támadásnak akár úgy, hogy feltörik a bankkártyánkat, akár úgy, hogy a számítógépünket “fegyverként” használva támadást indítanak egy weboldal ellen. Ez a könyv bemutatja, hogy már régóta nem csak a vírusoktól és a “bankkártya rablóktól” kell félni. A internetes alvilágnak is ugyan úgy megvannak a maga rétegei: vannak köztük unatkozó hackerek, akik inkább csak bosszantó csínyeket követnek el, vannak azok, akik egy eszme miatt írnak specifikus vírusokat, hogy egy adott réteg, vagy személyi csoportnak árthasson. De nem ezek a legrosszabbak, hiszen átlagos esetben ilyenkor a winchester formázásával megoldható a legrosszabb helyzet is, maximum néhány adatunk elvész. (Itt természetesen a magánszemélyekre gondolok, céges támadás más kalap alá tartozik, ahol ott nem a “véletlen szórakozás” műve a támadás, hanem egy előre jól megtervezett akció, mely egy komoly cég számára óriási bevétel kiesést és károkat jelent.)
Manapság viszont nem csak ők léteznek az alvilág-hálón: zsarolók több ezrei, akik különféle módszerekkel élnek, hogy pénzeket csikarjanak ki az ártatlanokból. Ilyen történetekről is részletesen olvashatunk ebben a könyvben, mint ahogy jópár sikeresen elfogott csoport története is. Ajánlani tudom mindenkinek, akit kicsit is érdekelnek az ilyen dolgok, az internet, a bűnözés.
A magyar íjászatról – I. rész
0Elszántam magam arra, hogy írjak egy néhány részes cikk-sorozatot a Magyar Íjászatról, mivel mostanában elég sokan fordultak hozzám kérdésekkel, érdeklődéssel. Ennek természetesen nagyon örültem, hiszen látható, hogy van érdeklődés a téma iránt. Természetesen ezekben a cikkekben a versenyíjászatról lesz szó, s nem a “hagyományőrző” íjászokról.
Magyar Sportsikerek az íjászatban
A mai napig nem született olyan írás, mely teljes mértékben lefedné a Magyar Íjász Szövetség (MISZ) történetét, így én meg se próbálkozom vele. A MISZ szervezete immáron 53 éve alakult, azóta sok-sok víz lefolyt már a Dunán. A moszkvai Olimpián is volt kint íjászunk, Nagy Béla személyében, aki ott pontszerző helyet ért el. Sajnos azóta az olimpiai íjászatban visszaestünk, s még csak kvótát se sikerült összehoznunk. De szerencsénkre azért az íjászat nem csak ebből az egy szakágból áll.
A Magyar Íjászat néhány éve kezdett el rohamosan fejlődni hazánkban, aminek óriási köze volt Vánky Sebastian elnökké válásához, aki óriási elkötelezettséggel és szervezőkészséggel lépett fel. Neki köszönhető, hogy 2006-ban Sopronban IFAA 3D Világbajnokságot rendeztünk, majd 2007-ben úgyszintén Sopronban FITA 3D VB-t. Mindkét versenyen születtek magyar sikerek szép számmal.
De születtek itt egyéb szép eredmények is: 2008-ban Wales-ben két terepíjászunk kvótát szerzett az idei Világjátékokra, amire eddig sose volt példa ez előtt! Úgyszintén 2008-ban Kiss László pályaíjászként második lett Teheránban az Ázsia GP-n, ami óriási eredmény, mivel Ázsia a pályaíjászok melegágya (elég, ha megnézzük az olimpiát:kóreaiak,kínaiak, oroszok vannak a döntőben.)
2008-ban két nemzetközi 3D verseny volt, melyen részt vettek magyarok: Észtországban egy IFAA EB (jómagam is részese voltam), illetve egy FITA EB Spanyolországban. Előbbin ismét remekeltek a magyarok, szép számmal születtek érmek. Sajnos a Spanyol EB már nem sikerült ilyen jól, a szabályok érdekes értelmezése, és nem igazán megszokott terepviszonyok miatt nagyon szoros versenyben sokan véreztek el, így csupán egy érmet hoztak magyarok. De az legalább arany érem, László Kata személyében, aki az előző évi FITA VB-n 3. helyezett lett.
Idén, úgyszintén a teheráni Ázsia GP-n ismét szép eredményeket ért el Szedlár János és Bojti Róbert a 4, illetve második hellyel! Robi eredménye azért is becsülendő, mivel még nem töltötte be a 18-at, mégis felnőttek közt versenyzett s érte el ezt a szép helyezést.
A jövőbe tekintve egy kicsit: Idén is lesz két nemzetközi verseny, melyen magyarok vesznek részt: Ausztriában egy EAA 3d EB, valamint Olaszországban egy FITA VB. Mindkettőnek nagy reménységgel vág neki a csapat, hisz van esélyük! Valamint jövőre Visegrádon rendezik a Terepíjász Világbajnokságot, aminek idén július 16-20 között lesz a próbaversenye, ami egyben az Országos Bajnokság is.
Egyéb sikerek
Természetesen nem csak sport sikerek léteznek az íjászaton belül. Elindult jópár olyan folyamat, ami mindenképpen pozitív irányba billentheti az íjászatot hazánkban. Bevezetésre került az un. BiztonságTechnikai Ellenőr képzés, melynek célja, hogy a versenypályák ne csak élvezetesek, de egyben biztonságosak is legyenek.
Immáron harmadik alkalommal kerül megrendezésre Ópusztaszeren az Emlékparkban a Magyar Íjászat napja, mely idén ismét két napos rendezvény lesz, sok-sok programmal, látványosságokkal, kipróbálási lehetőségekkel, illetőlegesen a Pályaíjász Országos Bajnokságot is ekkor bonyolítják le. Javaslom, hogyha egy picit is érdekel az íjászat, vagy jó programot keresel, nézz ki Ópusztaszerre július 4-5-én, nem bánod meg!
Elért sikerekhez tartozik, bár inkább egyéni sikernek mondanám, hogy az idei tisztújító gyűlésen ismét megválasztották 4 évre Vánky Sebastiant, így a további fejlődés garantált. Főként azért, mivel idéntől ő egyben az Európai Íjász Szövetség, az EAA alelnöke is.
Remélem keltettem egy kis vágyat a továbbiakhoz,a következő részben a különféle szakágakról lesz szó, hogy ki mivel foglalkozik, milyen célokra lőnek.
A csend magányában…
0Hát,ez nagyon jó, már csak ez hiányzott. Este gondolt egyet a gépem, és hang ügyben megadta magát… rövid nyomozás végén kiderült, hogy az alaplapi hangkártya mondott fel…szóval sétálhatok be holnap egy szám.tech boltba leakasztani a polcról egy egyszerűbb kártyát…nem fogok több tízezret rákölteni,minek?Nekem csak annyira kell, hogy halljam a zenét,meg ha filmet nézek…
X-Men Origins – Wolverine
0
Bevallom őszintén, kicsit tartottam ettől a játéktól, mielőtt feltelepítettem. Első Második (az első az volt, hogy na b+, megint egy filmadaptáció :D ) gondolatom az volt,hogy “előbb meg akarom nézni moziba a filmet…”, hiszen sanszosan elég sok infót mond el arról, hogy miről is szól, milyen fordulatok vannak benne. Nos, szerencsére eddigi megfigyeléseim alapján nem hinném, illetve csak olyan -számomra kulcsfontosságú- dolgokkal találkoztam, amit a különféle előzetesekből, illetve régebbi filmekből, képregényekből így is lehetett tudni/sejteni. Volt még egy félelmem, ami még mostanra se múlt el teljes mértékben. Mégpedig az, hogy eddig egy kezemen össze tudom számolni a sikeres film-adaptációkat, amiket nem szúrtak el agyoncsépelt klisékkel és a “tegyünk bele minél többet a filmből, hogy a játékos azonosulhasson a karakterrel” gondolattal. Már csak azért is, mert ilyenkor a fejlesztő hajlamos megfeledkezni az élvezhetőségről és egy abszolute gagyi, lineáris, semmit se mondó rendszert kapunk…
Grafika és látvány
Úgy mondanám, hogy viszonylagosan megfelel a mai kor elvárásainak, de… igen, sajnos van ott egy “de”. Alapvetően tényleg nincs semmi gond vele, a víz gyönyörűen csillog, a fizikai is rendben van… viszont amikor drága jó Loganünket agyon lövik, vágják, elég furán tud kinézni…mintha hiányoznának a texturából darabkák vagy nem tudom. Ez persze csak a játék közben van így, az átvezető filmeknél ezzel semmi gond. Tény, hogy ez talán egy picit csak szőrösszívűsködés, mert nem mindig jön elő, szóval még az is lehet, hogy nálam nincs minden rendben. Meg amikor halomra vágjuk épp a különféle ránk rontó elleneket, nem hiszem, hogy az lesz a legnagyobb gondunk, hogy most jajj, nem valami élethűen szakadt szét Logan jobb karjának felső része.
No, viszont amit “spóroltak” főhősünknél, azt megkaptuk az ellenség oldalán. Szegények igencsak szétszórt társaság, legalábbis azután, hogy találkoznak velünk :) Repülnek a fejek, végtagok, vagy úgy akár a törzs is ha kell…Vagy az egész ember egy falból kilógó karóra.
Játékélmény
Az előbb már említettem a harcot: persze, hiszen ez a fő mozgatórugója az egésznek. Ha valaki nem ismerné az X-men történetek egyik központi karakterét, Logant, alias Wolverine-t (Farkast a magyar szinkron szerint, bár igazából ez rozsomákot jelent csak az nagyon hülyén hangzik…bár egyszer egy Pókember részben találkoztam a Pézsmapatkány megnevezéssel is, az volt a numero uno! :) ), annak elmondanám, hogy ő egy amolyan örökmozgó láncfűrész karakter. Nem épp a diplomatikus énje szokott dominálni, inkább az a kézfejenként 3 kicsúszó penge, amit erőszeretettel használ.
Ezzel le is fedtük szinte Logan fegyvertárát, nem lesznek itt különféle speciális fegyverek meg ilyenek…csak egy-két kombó, amitől nekem kicsit konzolos érzésem volt, de azt hiszem, nem véletlenül. Ezt az érzést amúgy a 100%-ig lineáris játékmenet se bontja fel igazán…ha valaki eltéved akkor megtapsolom! A legnagyobb gond maximum néhol a saját bénaságunk lehet,hogy nem tudunk a megfelelő ütemben ugrani.
A fejlesztők próbálták a hangulatot kicsit fokozni egy “szintlépegetős” rendszer beépítésével, ami nem mondom, hogy teljes mértékben sikerült. Minden gyilkolásért XP-t kapunk, illetve a dögcédulák összegyűjtéséért is. Megfelelő számú XP után szintlépés, hurrá! Nő egy picit a max életünk, és kapunk 2 skill pontot, amit elkölthetünk maximális életerőnk, sebzésünk növelésére, illetve egy-két kombónkat turbózhatjuk vele időtartam vagy sebzés tekintetében. Emellett bekerült egy un. Mutagén menüpont is. A pályákon találhatunk ilyen kis kütyüket, 3 szintjük van ezeknek is, értelemszerűen a magasabb szintű jobb. Ezek ugyan úgy turbózzák karakterünket, viszont váltogathatóak. Van, amelyik több XP-t ad, valamelyiktől nagyobbat ütünk, és így tovább.
Hébe-hóba feltűnik egy-két “főellenség” is, általában panelház méretű dögök, de a szomorú benne, hogy ezeket a nagy izéket egytől egyig ugyan úgy kell elintézni…
Hangok
Erről nagyon sokat nem lehet mondani…Logan üvölt mint a fába szorult féreg – vagy mint ahogy a karakter megkívánja :) -, a puskák ropognak, a pengék csikorognak a kövön, nagyjából rendbe van minden. És legalább nem lett elszúrva holmi borzasztó aláfestő zenével, ami nálam plusz pont!
Összességében
Ha az ember le akar ülni egy picit kikapcsolni, akkor egy laza lightos játéknak elmegy, de aki komolyabban akar játszani, javaslom valami szimulátor vagy RTS felkutatását, mert csalódni fog. Az átlag filmadaptáció fölött áll ez a játék talán, de nem mondom, hogy adnék neki PC-Oscart.
Értékelés: 8/10
Legutóbbi hozzászólások