photoblog

Nos…Nyuszi barátunknak érdekes egy története van. Nem hosszú, nem is kalandos, vagy legalábbis nem tudok róla, hogy sok kalandban lett volna része. De azért aranyos történet.

Valamelyik nap, még jó pár hónappal ezelőtt, még tél végén kezdődött az egész. Szóltak a szüleim, hogy vendégeink vannak a kertben… azt hittem, a szomszéd idióta csirkéi szambáztak át már megint, erre amikor kimegyek, mit látok: két szürke kölyök vadnyuszi ugrabugrál a hóban. Rögtön szereztem nekik egy kis kaját, amit meglehetősen gyorsan burkoltak be. Már akkor igen barátságosak voltak, ha türelmes volt az ember, odaszökdécseltek hozzá. (Persze, csak akkor,amikor úgy gondolták,hogy “nem figyeljük őket”.)

Aztán egyszerre az egyik pici eltűnt… vagy tovább kalandozott, vagy valamelyik szomszédnál lelte vesztét egy kutya által, nem tudni. Senki se hallott azóta róla. De a tesója itt maradt, aki azóta is él és virul, immár szép nagy méretben! Épp most tervezem egy szép nagy futtató kialakítását a kertben, mert félek tőle, hogy meg fog őrülni a ketrecében. Ha van valakinek valami tapasztalata, ötlete ezzel kapcsolatban, akkor azt szívesen fogadom.

[nggallery id=6]

Megjegyzés: a képeken ugyan az a nyuszi látható. A bundája színe évszaktól függően változik, ebből is látható, hogy vadnyúlról van szó.