Alapvetően nem rajongok a teremversenyekért, ami azt jelenti, hogy eddig eléggé elkerültem őket, de idén úgy voltam, hogy ezen jó lenne változtatni, főleg, ha már itthon lesz egy teremíjász Európabajnokság. Nem volt teljesen zökkenőmentes a felkészülés, sőt! Sorozatos problémák a felszereléssel, utolsó pillanatban variálás a beállításokon, kiesett edzés-idő, stb, de ennek ellenére egy héttel a nagy megmérettetés kezdete előtt úgy éreztem én is, és a csapattársaim is, hogy megtettem mindent, amit lehetett a felkészülés érdekében, és egész jól is sikerült.

Ezzel a viszonylag pozitív gondolat-kupaccal felszerelkezve érkeztem meg csütörtökön dél körül a Hungexpo II. kapujához, ahol gyors regisztráció után mehettem is tovább a G pavilonhoz, nyakamban a szabad bejárást biztosító papírral. Belépve a hatalmas csarnokba, rögtön láttam, hogy itt bizony szép “kis” munka volt ezt megcsinálni! Körbenézelődtem, lepakoltam, elintéztem a technikai ellenőrzést, majd 14:00-tól kezdődhetett a szabadedzés. Már itt éreztem, hogy nem lesz egyszerű a dolog, mert valahogy nem állt meg a kezem, voltak olyan sorozatok, amikor nem mondhatnám, hogy sok közöm volt az íjászathoz. Próbáltam magam nyugtatgatni, hogy ez csak a szokásos verseny előtti drukk miatt van, meg amiatt, hogy nem aludtam ki magam előző éjjel. Az edzés után még gyorsan lezajlott a verseny megnyitója is, ahol az egyetlen negatívum számomra a szövetségi kapitány érdekes gondolkodásmódja volt. Nem nagyon tudom felfogni, hogy egy nyílt nevezésű versenyen miért kell erőltetni külön a válogatott szakaszt olyan formában, hogy a megnyitóra való bevonulásnál is álljanak külön az “aljanéptől”, azaz azoktól, akik nem tagjai a válogatottnak, de mégis neveztek.

Másnap kezdődött is az igazi móka! Mivel a Terem-EB-vel egy időben került megrendezésre az Eleven 3D Open nevezetű 3D-vadász verseny, amin szintén indultam, így hosszú napra számítottam már alapból. Első körben a 3D került sorra, 10:20-ra voltam kiírva kezdésre, percre pontosan akkor el is indult a csapatom. Nagyon szépen kialakított pálya, izgalmas célok jellemezték az egész versenyt, valamint részemről az, hogy nem bíztam a kezemben és a távbecslési képességemben, aminek köszönhetően nem lőttem épp azt a szintet, mint amit elvártam magamtól. Eredménye: nem jutottam be a legjobb 16-ba.
Ezek után 14:00-tól lőttem az IFAA teremverseny első napját,60 db értékelt lövéssel, maximális pontszám 300. Az első körökben még nem volt semmi gond, hoztam a kötelező 25-ös köröket (egy körben 5 lövés, 5x-5-4-0 pontozás), aztán valami “elszakadt” bennem. Elkezdtem szédelegni, remegett a kezem lövés közben. Szerencsémre nem sokkal ezután volt egy 20 perces szünet, ahol kicsit össze tudtam szedni magam, de sajnos addigra már lőttem 4 db 4-es találatot, ami az én kategóriámban azt jelenti,hogy az első 8-ba esélyem sincs bekerülni a 16 fős mezőnyben! Innentől kezdve próbáltam magammal versenyezni, de a rossz érzés nem múlt el, be-be csúszott még néhány 4-es, így a végén 292-vel zártam, utolsó előtti helyen. Nem mondom, hogy épp jókedvűen utaztam haza, de az nyugtatott, hogy párom egész nap ott volt velem, és tartotta bennem a lelket. Ha ő ott nincs, garantáltan összeomlok a csalódottságtól.

Másnap 9:00-tól kezdés. Nem nagyon stresszeltem, mivel úgy álltam a dologhoz, hogy lesz, ami lesz. Megpróbálok a lehető legkevesebbet hibázni, hátha előre tudok lépni így egy-két helyet. Már a megérkezés se volt egyszerű, mivel páromnak jegyet kellett értelemszerűen vennie a belépéshez, de a pénztár csak 8:45-től volt nyitva, így neki közel fél órát kellett várnia, mire utánam tudott jönni.
A bemelegítésnél úgy éreztem, hogy ha birkózva is, de talán tudom a magamnak felállított tervet tartani. Aztán elkezdődött az éles lövészet, és borult minden. A 2. körben az elsütőm elkezdett rosszalkodni, elég nehezen sikerült oldanom vele, majd csapattársam bent felejtette a vesszőimet a célban (teremversenyen, ha 3 fő van egy táblán, akkor 2 fő írja külön-külön az eredményt, a 3. húzza a vesszőket), így a következő körben ugyan úgy kellett lőnöm, hogy az előző vesszőim is bent voltak, így ha jobbat lövök az előzőnél, akkor az első vessző értéke számít a szabályok szerint. Mivel 100%-ban ugyan azt lőttem, így nem volt gond, folytattuk a versenyt. A következő körben viszont történt valami, ami végül oda vezetett, hogy fájó emlék marad számomra ez a verseny.
Meglepően stabilan álltam a cél közepén, amikor az oldás pillanatában hirtelen óriásit reccsent a bal vállam, majd rögtön utána el is zsibbadt az egész bal karom. Óráknak tűnő másodpercek teltek el, míg újra éreztem valami erőt a karomban, hogy a maradék egy vesszőmet kilőjem. Ezután ránéztem a kivetítőre: még egy kör a szünet előtt. Nagy nehezen végigbirkóztam, de kínszenvedés volt minden lövés. Szünetben aztán párom próbált erőt masszírozni a vállamba, miközben azon tanakodtunk, hogy feladjam-e vagy sem. Végül abban maradtunk, hogy lövök, amíg tudok. Kemény harc volt minden lövés, sok-sok négyes találattal, de már ez se érdekelt. Két kör között a hideg teás flakont nyomtam a vállamhoz, hogy hűtsem. Az utolsó kör kezdete előtt döntést hoztam: odamentem a szervezőkhöz, és közöltem,hogy az utolsó napra ne osszanak be, feladom a versenyt. Tóth Csabi nagyon aranyos volt, rögtön jött, hogy mi van, tud-e segíteni, súlyos-e, stb. Illetve azért, hogy megkérdezze, biztos nem akarok-e holnap is lőni, mert ha nem lövök egyet se, törölnek a listáról. Úgy voltam vele, hogy ezután a teljesítmény után így is, úgy is utolsó vagyok, így nincs értelme ezzel foglalkozni.

Ezzel véget is ért számomra az Európabajnokság, a többiekre még vár egy napnyi erőpróba, rám meg a néhány napnyi kényszerpihenő, kenegetés, masszírozás, és önmarcangolás, persze csak ha párom nem látja, mert ő próbál óvni ettől, mivel erről nem én tehetek. De attól még bosszant… A következő majd jobban sikerül!

Már jóideje szenvedtem egyfajta íjászbetegséggel, ami abban nyilvánult meg, hogy lefagytam a célon, magyarul szólva hiába volt az irányzékom a célon, nem voltam képes oldani. Úgy néz ki, hogy ezt az eléggé nagy problémát sikerült kiküszöbölnie a Carter Revolution elsütőmnek, melyre egy hete tettem szert. Régóta álmodoztam róla, de csak most sikerült megszereznem.

Egy rövid kis magyarázat azok számára, akik nem tudják, hogy mi az az elsütő. Ez az a szerkezet, amit a csigás íjaknál szokás használni, az íjász ezzel húzza ki az íjat, majd old, nem pedig kézzel. (ezen a képen látható a marokelsütő használata: Csigás íjász marokelsütővel ) Az átlagos elsütők gombnyomásra engednek el, ennek vannak előnyei, hátrányai. Azokkal az elsütőkkel az oldás mindenképpen tudatos lesz. Ez okozta nálam a problémát, mivel az agyam hajlamos volt leblokkolni.

Hogy miben más ez az elsütő? Itt nincs gomb, aminek hatására az az elsütő elold. Ez úgy működik, hogy mikor elkezdem húzni az íjat, a húzó kezem kisujjával nyomva tartom a biztosítógombot (azt az ezüst kiálló szárat, ami a képen is látszik), majd miután fixponton vagyok, és “elhelyezkedtem” majd célra tartottam, elengedem a gombot. Ekkor még csak kiboztosítom az elsütőt, majd elkezdem húzni hátrafele. Az oldás csak egy bizonyos húzóerő után történik meg, amit egy csavar-rugó párossal lehet beállítani.

Eddigi tapasztalataim alapján tényleg segít rajtam, már most érzem, hogy biztosabb a kezem, és úgy veszem észre, hogy a teljesítményem is javult tőle, csak fizikailag kell még hozzászoknom a kis plusz erőkifejtéshez. Az első versenypróbára sor is fog kerülni most szombaton, a pápai teremversenyen, ami azért is fontos, mert egyfajta felkészítő versenynek is lehet tekinteni a márciusi IFAA terem európabajnokságra, ami Budapesten, a Hungexpo területén kerül megrendezésre!

Aki azt mondja, hogy nincs haszna a Facebook-nak, az nagyon téved. Ha nem néztem volna fel hétfőn, akkor lemaradtunk volna egy jó kis koncertről. De mivel nem így történt, így tegnap este fogtuk magunkat, és lementünk a Morrison’s 1 Operába, hogy hallgassunk egy jó kis koncertet Popovics Gyuriék előadásában, és kijelenthetem: nem bántuk meg! Írtó jó bulit és zenét hoztak össze! Aki még nem ismeri őket, javaslom, hogy gyorsan pótolja, mert megéri! Mellékesen ismerős lehet a Kávészünet elnevezés, ők voltak azok, akik anno az RTL Klubon a Csillag Születikben próbálgatták először szárnyaikat. Bevallom, én valahol örülök neki, hogy kiestek, mert így nem rontotta el őket az idióta köztelevíziós médiaördög!

Néhány elérhetőségük:

Kávészünet a MySpace-en: http://myspace.com/kaveszunet

Kávészünet Facebook-on: http://www.facebook.com/versek

Kávészünet hivatalos oldal: http://kaveszunet.info

És egy kis plusz adalék: akinek megtetszett a zenéjük, mindösszesen 800 Ft-ért megrendelheti tőlük a kislemezüket! Szerintem ennyit megér!

T-mobile web'n'walk stick

A történet a következő: páromnak van egy T-mobile-os web’n'walk mobilinternetes stickje, valamint egy Celeronos laptopja, ami értelemszerűen 32bites operációs rendszereket kezel. A sticken vannak a rendszer driverei, viszont mind 32bites! És most jön a vicc: nem lehet sehonnan letölteni egy napra kész 64bites win7es drivert! Pedig nem egy két napos rendszerről beszélünk!

Gondoltam, írok egy levelet a T-s ügyfélszolgálatnak (miután órákon át olvasgattam különböző fórumokat, és kiderült, ez a probléma, de a T-oldalon nincs lehetőség letölteni a megfelelő programokat), hogy küldjék már át e-mailben a drivert, mert így nem lehet az én laptopomon használni a sticket, ami azért nem éppen mókás. Erre a következő választ kaptam:

Tisztelt Előfizetőnk!

A levelében említett programot nincs lehetőségünk megküldeni, ugyanis azt szervizünk felkeresésekor tudjuk átadni. Amennyiben egy adathordozóval (például pendrive) felkeresi kirendeltségünket, akkor munkatársaink arra rámásolják a kezelő szoftvert. Kérjük, hogy a mobilinternet eszközt is vigye magával!

Üzleteink elérhetőségét a http://www.t-mobile.hu/lakossagi/ugyintezes/elerhetosegek/uzletkereso internetes címen olvashatja.

Szóval ennyit erről. Bevallom őszintén, nem kicsit húztam fel az agyam ezen a hozzálláson. Az számomra felfoghatatlan, hogy 2010-ben egy olyan volumenű cég, mint a T-csoport megengedi magának azt a luxust, hogy nem teszi elérhetővé a termékeihez kapcsolódó összes felhasználói eszközt, ezáltal gátolja a termékek felhasználását!

Mostantól próbálok majd kicsit rendesebben írogatni, a témák mindent le fognak fedni, kivéve a szakmai dolgokat, mert arra ott a Webground Media oldala, amit nemrég indítottam be.

Talán a legszomorúbb, legfájóbb dolog pont két héttel utolsó jelentkezésem után történt következett be. Az a Telek Imre, akivel én Szekszárdon egy csapatban lőttem, tragikus hirtelenséggel  között 2010. április 24-én, 41 éves korában elhunyt. Bevallom, rég éreztem magam olyan szomorúnak, mint mikor megtudtam ezt a hírt… és nem voltam ezzel egyedül. Főleg, hogy belegondoltunk néhányan, hogy előtte egy héttel Galgahévízen a 3D GP első napja után a tűznél még ott nevetett velünk… Nyugodj Békében Imi!

Most kedden volt a temetése, ami úgyszintén “tragédiába” fulladt. Hárman indultunk le Hódmezővásárhelyre a temetésre: László Kata “Giume”, Pap Misi és én. Misi kisbuszával mentünk, ugyan azzal a kocsival mint amivel előtte két nappal még hazajöttünk Egerből. De valami hirtelen meghibásodott a gépezetben, ugyanis Kecskemét után egyik pillanatról a másikra úgy felment a hőfok a motortérben, hogy még az olajgőz is szétterült a motortérben! Ennek természetesen traileres hazavontatás lett a vége, így sajnos a temetésre nem tudtunk elmenni… de megbeszéltük: az IFAA Európabajnokság után meglátogatjuk Imi sírját.

Meglehetősen gyorsan leértünk, nem kicsit számoltam el magam… de így legalább jót szórakozhattam azokon, akik már péntek este lementek és épp az előző esti bulizgatásból próbáltak magukhoz térni :) Kellemes viccelődés mindenkivel, beszélgetés, laza bemelegítés, majd önszervező csapatokba való tömörülés után irány ki a pályára. Szép kis banda jött össze nálunk: válogatott kerettagok, nemzetközileg is elismert íjászok. De ennek a hangulatban nem volt semmi nyoma: egész nap a sírva röhögés volt jellemző.

Kezdésnél viszonylag büszke voltam magamra, elég jól bekezdtem egy libán egy könnyed 10-es találattal, majd egy újabb kisállaton egy 8assal. Utána jött egy olyan banális hiba, amit garantáltan soha többet nem fogok elkövetni: olyan szinten rossz helyzetben álltam meg a karó mögött, hogy a pofámba rakott sólyom mellett sikerült balra ellőnöm. Amint kiálltam a lőállásból láttam is az okát: ferde, balra lejtő talaj…no comment. Ez a néhány következő célomra is rányomta a bélyegét, 4db 5ös találat személyében. Aztán jött a Schumi-agy effektus, avagy fordítottam 180 fokot az agyamon, és rögtön jöttek a jobb értékek, a verseny további részét 10/8ra lőttem, de ezzel az 5 lövéssel elúszott az első hely. Nem baj, azért egy bronzot így is elhoztam, ami viszonylag meglepetés volt számomra.

Visszaérve a táborba összepakoltam az íjamat, mondván: már úgyse fog kelleni. Elmentünk ebédelni, majd kifele jövet szóltak, hogy menjek már pénzdíjas “távcéllövő” versenyre…Kis könyörgés, majd újra összeraktam az íjamat, és odamentem a többiekhez. A hosszú távon (ami gyakorlatilag a csigások kategóriáját jelentette) kemény 4 fő volt oly’ bátor, hogy lövésenként 100ft-ot áldozzon a szerencséjének. Az utolsó kör előttig bezárólag addig lőtt az ember, amíg akart, lövésenként kellett fizetni. 7 körön keresztül húztuk egymást, a végén ifj. Bóka Lacival maradtunk együtt, ami fél győzelem volt, mert legalább nem esik csorba a scope-os csigások becsületén. :) Volt itt minden menet közben, 25m-ről semafor sárgája, vagy úgyszintén 25ről az ELEVEN-es nyuszika 8as zónája. Végül kis különbséggel, de sikerült Lacit leverni, így az egész napi eredmény a következőre módosult: alap verseny III. hely, pénzdíjas: I.hely, ami 20.000Ft jutalommal testesült meg! :) Nem mondom, hogy nem örültem neki. :)

És zárszóként néhány kép a versenyről, csapattársakról:

[nggallery id=11]

És ha esetleg valaki még nem látta volna:

A hajó jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Duna közepén. Innen gyalog folytatták útjukat.

Amíg Madách a börtönben sínylődött, felesége romlásnak indult.

A janicsárok felmentek Budára, elszaporodtak és elfoglalták a várat.

IV. Béla a tatárjárás után a kihalt nép pótlásáról személyesen gondoskodott.

IV. Béla várromokat épített.

II. Endre a Szentföldről visszatérve hazáját és feleségét fenekestül felforgatva találta,

A hős várkatonák általában nem érték meg a haláluk napját, mert már korábban elestek a csatában.

Dugovics Titusz hátsóját a falnak támasztotta, és azon felmászott.

A századfordulón Ady termékenyítette meg a tudósokat.

Radnóti Miklós fasiszta építőtáborban halt meg.

Móricz Zsigmond később megnősül, és elveszi a feleségét..

A néma Katrin hallgatag lett…

Arany János 1817-tól 1822-ig született.

A Hunyadi László olyan ballada, amelyben a főhőst feldolgozzák .

Rákóczi Ferenc úgy halt meg, hogy belefulladt a Rodostóba.

Arany János velszi bárdokkal sújtott le a Habsburg-házra.

Leonardo da Vinci két olasz földbirtokos volt a középkorban.

Zrínyi Miklóst a bécsi kamara által feltüzelt vadkan ölte meg.

Petőfi egy szegény cselédlány és a magyar nép fia.

Petőfi mindent megtenne a nemzet érdekében, csakhogy ő is hősi halott legyen.

Petőfi úgy rohant a csatába, hogy jobb kezében a vers, bal kezében pedig a kard volt.

Kölcsey 1815. januárjától 1816. tavaszáig nem írt verset. Ebből az időszakból 3 verse maradt ránk.

Zrínyinek csak fél szeme volt, ám ez nagyon zavarta a csatákban.

A katonák életüket és halálukat kockáztatták.

A hős holtan esett össze. Ezt később nagyon sajnálta, de akkor már nem volt mit tenni.

A víz oxigénből és folyadékból áll.

A mocsári vész 1526-ban volt.

A Szent Jobb István király bal keze.

Janus Pannonius 15 éves korában elterjedt Európában.

Szemünk közepén van egy nyílás, amely mindenkinek fekete, mivel a fejünk belül sötét.

A föníciaiak kereskedtek és iparkodtak.

A gesztenyesütögető néni kiáll a sarokra, és odacsalogatja az embereket a szagával.

Arábiában a vizet cisztercitákban gyűjtik.

Sok régi kőzetben megtalálhatóak az őskori halak lábnyomai.

Döbrögi a harmadik levonásban két púppal gyarapodik.

A középkorban a várakat katakombákkal lőtték.

Kanada területe egyenlő Európa lakosságával.

A kenguru kicsinye fészeklakó.

A ménes egy nagy lócsomó.

Toldi a csónak felé indult, mikor a cseh vitéz elővette a kardját és majdnem lelőtte Toldi Miklóst, ő azonban észrevette a fondorlatos tervet.

Boldog Margit az erény útját követte. Ártatlan életét és elsőszülött gyermekét az Úrnak ajánlotta.

Szulimánt a szigeti ostromnál megölték, ezért egyelőre felhagyott azzal a szándékával, h ogy Magyarországot meghódítsa.

Kolumbusz háromszor indult útnak, bár a második útján meghalt.

Az őserdő olyan terület, ahova emberi kéz még nem tette be a lábát.

Lincoln anyja már csecsemő korában meghalt.

És akkor a költő megírta a Szundi két apródja című verset.

Julius Ceasart a márciusi Idusok ölték meg.

Egyiptom őslakói a múmiák.

A Magna Charta Libertatum kimondta, hogy ugyanazért a bűnért senkit nem lehet kétszer megölni.

A kutatók az őshazában megtaláltak az ősmagyarok hátrahagyott részeit.

A Bibliát Guttenberg találta fel.

Anonymus III. Béla névtelen jegyese volt.

A XVIII. századi főurak palotakertjei tele voltak szépen nyírt szökőkutakkal.

A baktériumokról: Van mikroszkopikus, ami kicsit nagyobb, mint ami mikroszkóppal látható.

A középkorú lovagok a lovagi tornákon mindig egy hölgyet tűztek ki maguk elé.

A nemzetiségi iskolákba több ajkú diákok járnak.

Nyáron nő a kalapos gomba, télen a kucsmagomba.

Villon fő műve az Ótestamentum.

A görög ábécé kezdete: alfa, béta, céda…

II. József, a vaskalapos király Mária és Terézia fia volt.

A fecske egy költöző madár olyan, mint a gólya, csak sokkal kisebb és nem hasonlít rá.

Barbarossa seregében kitört a pestis, amely elől maga a császár is csak álruhában tudott menekülni.

Ady Boncza Bertalant vette feleségül.

Bombay éghajlata olyan egészségtelen, hogy lakosai máshol laknak.

A kőolajat kövekből sajtolták.

Eötvös József többek között Budán született.

Csapadékfajta: lisztharmat.

A cápa jellemzése: Embert nem eszik, de nem lehet benne bízni.

Egy kicsit bővebben erről az egészről. Az emlegetett esemény egy IFAA Európabajnokság, ami annyit jelent röviden, hogy az IFAA világszervezet szabályzata által megrendezett 4 napos verseny (pontosabban 4 versenynap). Megoszlanak általában a vélemények az IFAA szabályrendszere kapcsán, főként a maximális távon szoktak sokan kiakadni: 54 méter. Én személy szerint élvezem :) Volt már szerencsém az előző Európabajnoksághoz is, ami Észtországban volt 2008-ban, remélem sikerül egy jobb teljesítményt elérnem, rajta vagyok az ügyön ;)

Az EBHC 2010 programja: