Annak ellenére, hogy sok éven keresztül Budapesten éltem/dolgoztam, nagyon nehezen bírom már a közlekedést. Főleg autóval, főleg esőben. Hiába jövök elektromos autóval, ha nincs parkoló. Az utak már nem úgy vannak, mint pár éve voltak. Sajnos nem tudok rutinból közlekedni, mert megváltozott sok helyen a forgalmi rend. Idegen már ez a közeg. Egyáltalán nem érzem jól magam. Ha lehet menekülök. Nagyon sok időm elmegy ma a várakozással és a közlekedéssel. A város nagyon szélső pontjain vannak elintézendő dolgaim, ezért sokat kell autóznom. Nagyon várom már, hogy mehessek haza…

Nehéz dolog a napi blog. Annak ellenére, hogy senki által nincs elvárás, mert szerintem rajtam kívül senki nem olvassa ezt a blogot, igyekszem minden nap írni. Jót tesz az agyamnak, ha rendszeresen kiürítem. Sokszor előfordul, hogy nem találok témát, amiről írnék, viszont, ha iszom egy pohár bort, folyamatosan pattannak ki az agyamból a témák. Ilyenkor le szoktam írni a címeket, amiről majd később gépelek valamit. Megértem ilyenkor a művészeket, akik alkohollal és drogokkal kreatívabbak.

Múlt héten komoly kávégéppel normális kávékat ittunk, majd úgy döntöttünk, hogy újra kell egy normális kávégép. Már meg is van a kiszemelt példány, csak el kell hoznom:) A másik újra a CX bringa. Szeretnék többet bringázni, de elég sokat mennék terepen, ezért újra cyclocross bringát szerzek be. Azzal megoldható az országúti és a terepen tekerés is. Persze két szett kerék kell hozzá, de az nem olyan nagy költség, mint ha két bringát tartanék fent. Egyelőre marad egysebis, vagyis nem lesz váltó, aztán majd meglátjuk, mit hoz a jövő.

Pár napig megint nem írtam. Annyira sűrű volt a hét második fele, hogy szinte semmire nem volt időm. 3 napig vendégek voltak, majd kipihentem az elmúlt két hetet. Vagyis csak próbáltam pihenni. Sok a teendő még mindig. Szerencsére ma sikerült tekerni egy kicsit. Az nagyon jól esett. El is határoztam, hogy kicsit többet szeretnék bringázni, ezért veszek egy másik vázat, amivel nagyobb élvezet tekerni és több dologra használható. Szerencsére nem érzem az életközepi válságot még. Vannak még bőven terveim. Még talán versenyeznék bringával is 🙂

Két napra 40 embert látunk vendégül. Ehhez hetek óta készülés van. Persze nem az emberek miatt van készülés, hanem a házon alakítunk ilyenkor. Az alakítás/fejlesztés katalizátora ez a vendéglátás. Ilyenkor nem csak magunk szabjuk meg a határidőt, hanem a vendégség ideje. Most feszültség van még, de két nap múlva már nyugalom lesz. Főleg, hogy akkor lesz a szülinapom 🙂

Sajnos annyira keveset vagyok egyedül, hogy szinte semmi énidőm van. Nem nagyon tudok cikkeket olvasni, vagy éppen írni. Ezt is most úgy írom, hogy a gyerekek folyamatosan csivitelnek mellettem és ugráltatnak folyamatosan. Így elég nehéz összeszedni a gondolataimat. Azért is vannak ilyen összevissza bejegyzések, mert nincs időm végiggondolni, mit szeretnék írni.

Az evésről lesz megint szó. Nálam már régóta megdőlt az a nézet, hogy naponta sokszor kell enni, mert az a jó. A ketogén étrenddel együtt jött az időszakos böjt, ami azt jelenti, hogy csak ebéd és vacsora van. Ez már régóta működik, keverem a műszakos munkarenddel, amikor nem eszek bent a melóhelyen. Most több bulis nap is volt az életemben, amikor nem is az alkoholizálás volt a lényeg, hanem inkább a kajálás. Az ilyen nagyobb zabálások után simán 24 vagy 36 óráig nem eszem. Meglepően könnyen megy. Ha kicsit is éhes vagyok, akkor iszom valamit és már csinálom is tovább. Az elmúlt napokban fizikai munkát végeztem, de nem jelentett problémát akkor sem. Már csak az a probléma, hogy ilyen kihagyások[…]

Nagyon sokáig szerettem volna bizonyos dolgokat megvenni. Persze nem vettem meg, mert nem volt rá pénzem. Az az érdekes, hogy már lenne rá pénzem, de már nem akarom megvenni igazán. Még ott motoszkál az agyamban, de már nagyon könnyen lebeszélem róla magam. Igazából már csak nosztalgiából szeretném megvenni. Vagy simán csak megváltoztam és már más dolgok fontosak?

Nagyon sűrű napjaim vannak. Social médiára semmi időm. Kétkezi munka közben nem lehet rápillantani a twitterre vagy megnézni a telegram csoportokat. Néha próbálkozom, de rájövök, hogy nincs értelme a lopott perceknek. Nincs értelme az értelmezés nélküli olvasásnak. Így aztan a blogra is alig van időm. Érzelmileg is nagyon változékony idők vannak. Elég könnyen feszült leszek. Bár éppen szabadságon vagyok munkahely tekintetében, viszont a privát munkákkal mindenki megtalál. Csinálnám az itthoni fizikai munkákat, de az iPad vagy a laptop előtt kell ülnöm. Korán kelek, későn fekszem és panaszkodok 🙂